Mai fiatalság...egy fiatal szemszögéből
2011. február 7.
Az én 19. életévemmel korántsem vallhatom magam felnőttnek. Túl idős vagyok gyermeknek, túl fiatal vagyok érett, tudatos felnőttnek.
Rengeteg közhely fog megjelenni bejegyzésemben, tovább általánosítások hada, ámbár ne feledjük...mindig van kivétel.
Hol is kezdjem...
A mai fiatal nem tanul, a mai fiatal bulizik, továbbá a ma, oly menőnek számító facebook közösségi oldalt lapozgatja a nap minden egyes percében - kivéve, mikor bulizik.
Alkoholfogyasztásban kenterbe verik az összes jelenkori felnőttet, ők egy hétvége alatt annyi alkoholt vedelnek, mint egy érett felnőtt 1 év alatt.
A mai fiatalságban nincs tartás, nincs erkölcs, nincs tisztelet. Ők úgy érzik szabadok, ők úgy érzik, hogy semmi teendőjük az életben csakis a végtelen szórakozás, egymás heccelése, csatangolás az éjszakában.
Mikor bulizó fiatalokat látok az éjszakában, ahol egymást támogatva okádnak az egyik ház sarkába, majd jóízűen, nyerítve törlik meg piciny szájukat, piciny törékeny kezecskéjükkel...kétes érzések jelennek meg bennem a jövővel illetően. Eme gyermekek egyszer felnőnek...HA felnőnek. Kezükben lesz az ország, esetlegesen a világ sorsa. Ember életek múlhatnak a döntésükön.
De ők nem gondolnak a jövőre...maximum a következő buliig, hogy mit, és mennyit igyanak össze. Majd meséljék hétköznap az iskolában, hogyan fetrengtek az árokban.
Én így látom jelenleg a korosztályomat, és a fiatalabbakat. Én sem vagyok kivétel. Én is lapozgatom a facebookot, alkoholt viszont évente, ha kétszer-háromszor fogyasztok, továbbá a buli, a diszkó...kocsma számomra nem kedvelt helyek. Talán ezért ragadtam a négy fal között, a számítógép előtt, és írom eme sorokat.
A bejegyzést írta: Cranium
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tagadhatatlan, hogy sötét a kép, amit festettem. Talán, ha olyan lennék, mint ők, akkor lehet, hogy én is színesebben látnám a világot. De a múlt, és a sok keserű tapasztalat után, én a világot feketén, fehéren, és a szürke különböző árnyalataként látom.
Könyvtündér:
Igen, szerencsére akadtam olyan emberekre, akikkel igazán lehet beszélgetni, mindenféle dolgokról. A világról, emberekről, mindenféléről. Kevés ember van ilyen az életemben, de igyekszem megbecsülni őket. Néha, nem sikerül, mert túlságosan elfátyolosodik a tekintetem, de utána minden kitisztul szerencsére.
Éva:
Sajnos nem élhetünk régmúlt időszakokban, mindig az adott generációhoz tartozunk, de tény, hogy akkoriban bizonyosan ilyen körülmények adódhattak, ha az ember bulizásra adta a fejé.t De tény, hogy ott csak alkohol, vagy kannás bor szerepelt az étlapon, manapság party drogok. Persze csak szeretett fővárosunkban, de így is elég gyalázatos, hogy az ember azért szed kábítószert, mert csak így tudja magát jól érezni. De tény, hogy a valóság néha elviselhetetlen, ezért kell némi bódulat.
Postáska:
Igyekszem írni minél többet, csak a kiforratlan gondolat gombócok még nem kezdtek el növekedni a végeláthatatlan agyacskám törzsében.
Várjuk a többit is :)
Postáska
Bízom benne, hogy ennek a mai fiatalságnak is megjön egyszer a jobbik esze és helyére teszi magában a dolgokat.
Hát elég nehéz világot élünk. Ebben eligazodni, öreg és fiatal legyen a talpán, aki tud. :-)
nem túl sötét e kép, amit a korosztályodról festettél? Én kicsit árnyaltabbnak látom, bár tagadhatatlan, hogy ez is egy szelete.
Remélem, vannak barátaid, akikkel nemcsak virtuálisan a facebookon, hanem személyesen is jókat tudtok dumálni, alkohol nélkül is.
Üdv,
Ktr