Már nem bízom semmiben
2018. február 1.
Nem írtam néhány napig, de ma már annyira elkenődtem, gondoltam, talán megosztom, mert így könnyebb elviselni a dolgokat!
Tehát a napokban szédszedték a pincében az összes lefolyócsövet, mert fent a WC-t pumpálni kellett, hogy lefólyjon. A csöveket kitisztították, de a fürdőszobában egy 1m-es szakaszhoz nem tudtak hozzájutni,ott mindent össze kellett volna törni.Mindegy, megoldom, majd veszek lefolyótisztítót, vagy 3 l-t és belezúdítom.
Aztán jött a vill. szerelő, ő a boylert szedte szét, hála, már van melegvíz. Utána én jöttem a lomeltakarítással.
Tegnap aztán kipihentem magam egy kicsit, ma reggel a nagy örömömet megakartam írni a barátnőmnek, hát nem hittem a szememnek! Gyerekek, az egész gmail levelezésem a légbeszállt, az összes levéllel, címmel, mintegy ezer versemmel, kincseimmel, amit ott tároltam! Egyszerűen nincs, új levelezést kellett nyitnom, azt sem tudom, hogyan működik. Rámjött a pityergés, nem tudom, mit csináljak! :(
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Köszi, Virág! Azért piszkozatban, mármint füzetekben kézzel írva a nagyja meg van, azokból másoltam azokat, amiket feltettem.."A kő marad"...Az a biztos...:-)
Drága Anyu, az a baj, hogy én kb. annyit értek- a legszükségesebbeken kívül-a géphez, mint ökör az abchez. Jó ötleteket adtál, kérdezném, hogy (ne nevess) ilyen külső merevlemezt lehet venni? Pendrive-om van, igen, a fotókat arra fogom menteni, míg megvannak...
Puszi, Ica
Icukám,ne keseregj!
Egy-két dolog megoldódott,annak örülni kell!A bosszúságot meg félre kell tenni és azon gondolkodni hogy a jövőben hogy tudod a "kincseidet" megőrizni!
Egy javaslat,ami egy kis beruházást igényel:egy külső merevlemez,amire a levelezési címeidet és az írásaidat is el tudod menteni,így legközelebb nem tud megrendíteni egy hasonló esemény.Én is gondolkodom rajta,mert a fotóimat és egyebeket én sem szeretném elveszíteni. Pendrive-on is elfér sok minden,de arra csak a legszükségesebbeket.Én fotókat raktam rá,amikből papír alapú fényképet szerettem volna.És azt el lehet vinni az optikába is akár és előhívják róla a kért fotót.
Átérzem a bánatod.
Puszi, Ica
Szia Ica!
Nagyon sajnálom!
Én múltkor elkezdtem törölni a gmailemből a szemetet, de aztán annyira rengeteg munka lett volna, hogy fogtam és egyszerűen kitöröltem mindent. Még olyat is, amit nem akartam, de hát mindegy.
Igen, a kincseket érdemes talán kinyomtatni vagy leírni egy szép füzetbe, főleg ha nem tízezer karakteres novellák. :)
Ilike, ezt nagyon sajnalom, egyutt erzek veled, hogy a kincseid igy eltuntek. :( Ez valoban kemeny dolog. Potolhatatlan dolgaid vesztek oda. Uj verset irhatsz, de azok a regiek mar nem lesznek meg. Szerencse, hogy ide is tettel fel a verseidbol, azok legalabb megvannak.
Tudom, nem sokat segit, de egy virtualis olelest azert kuldok neked. :)
Nézzük a jobbik oldalát, ami megoldódott, hiszen egy csomó bosszúságtól szabadultál meg azzal, hogy kitakarították a csöveket... és törmelék nem keletkezett ott, egyelőre... (emlékszel nálam mi volt? Hat éves kálváriámból szabadultam és sokáig kerülgettem azt a rengeteg kitermelt betondarabokat... kőlapozás utána, egyebek)
Hála a villanyszerelőnek már van melegvízed! Ha lett volna még egy kis szíve, akkor maga után összetakarít, legalább a nagyját...
Azért nem tudok mit szólni ahhoz, hogy "megszabadítottak" a levelezéseidtől, (kincsektől, ami már nincs) mert amikor én így jártam, kénytelen voltam belátni, hogy hosszú idő óta nem néztem még csak bele sem... én ugyanis egy könyvtárban tárolom a cikkeimet, a "kincseimet"... Olyan érzésem volt, mintha kifigyelték volna a mozdulatlanságot és egy tollvonással elintézték, hogy minek volt erre szükség, fogalmam sincs... Ez nálam a freemaillel volt. Ne aggódj, főleg ne pityeregj, mert, akinek számítasz, megtalál. A kis értékeid pedig mindig veled vannak...
Verseket még írhatok, a többi meg mindig a szívemben van, marad..:-))
Nézzük a jobbik oldalát, ami megoldódott, hiszen egy csomó bosszúságtól szabadultál meg azzal, hogy kitakarították a csöveket... és törmelék nem keletkezett ott, egyelőre... (emlékszel nálam mi volt? Hat éves kálváriámból szabadultam és sokáig kerülgettem azt a rengeteg kitermelt betondarabokat... kőlapozás utána, egyebek)
Hála a villanyszerelőnek már van melegvízed! Ha lett volna még egy kis szíve, akkor maga után összetakarít, legalább a nagyját...
Azért nem tudok mit szólni ahhoz, hogy "megszabadítottak" a levelezéseidtől, (kincsektől, ami már nincs) mert amikor én így jártam, kénytelen voltam belátni, hogy hosszú idő óta nem néztem még csak bele sem... én ugyanis egy könyvtárban tárolom a cikkeimet, a "kincseimet"... Olyan érzésem volt, mintha kifigyelték volna a mozdulatlanságot és egy tollvonással elintézték, hogy minek volt erre szükség, fogalmam sincs... Ez nálam a freemaillel volt. Ne aggódj, főleg ne pityeregj, mert, akinek számítasz, megtalál. A kis értékeid pedig mindig veled vannak...
Nem neked szántam a hsz-t
Puszi
Egy-két dolog megoldódott,annak örülni kell!A bosszúságot meg félre kell tenni és azon gondolkodni hogy a jövőben hogy tudod a "kincseidet" megőrizni!
Egy javaslat,ami egy kis beruházást igényel:egy külső merevlemez,amire a levelezési címeidet és az írásaidat is el tudod menteni,így legközelebb nem tud megrendíteni egy hasonló esemény.Én is gondolkodom rajta,mert a fotóimat és egyebeket én sem szeretném elveszíteni. Pendrive-on is elfér sok minden,de arra csak a legszükségesebbeket.Én fotókat raktam rá,amikből papír alapú fényképet szerettem volna.És azt el lehet vinni az optikába is akár és előhívják róla a kért fotót.
Átérzem a bánatod.
Nagyon sajnálom!
Én múltkor elkezdtem törölni a gmailemből a szemetet, de aztán annyira rengeteg munka lett volna, hogy fogtam és egyszerűen kitöröltem mindent. Még olyat is, amit nem akartam, de hát mindegy.
Igen, a kincseket érdemes talán kinyomtatni vagy leírni egy szép füzetbe, főleg ha nem tízezer karakteres novellák. :)
Tudom, nem sokat segit, de egy virtualis olelest azert kuldok neked. :)
Nézzük a jobbik oldalát, ami megoldódott, hiszen egy csomó bosszúságtól szabadultál meg azzal, hogy kitakarították a csöveket... és törmelék nem keletkezett ott, egyelőre... (emlékszel nálam mi volt? Hat éves kálváriámból szabadultam és sokáig kerülgettem azt a rengeteg kitermelt betondarabokat... kőlapozás utána, egyebek)
Hála a villanyszerelőnek már van melegvízed! Ha lett volna még egy kis szíve, akkor maga után összetakarít, legalább a nagyját...
Azért nem tudok mit szólni ahhoz, hogy "megszabadítottak" a levelezéseidtől, (kincsektől, ami már nincs) mert amikor én így jártam, kénytelen voltam belátni, hogy hosszú idő óta nem néztem még csak bele sem... én ugyanis egy könyvtárban tárolom a cikkeimet, a "kincseimet"... Olyan érzésem volt, mintha kifigyelték volna a mozdulatlanságot és egy tollvonással elintézték, hogy minek volt erre szükség, fogalmam sincs... Ez nálam a freemaillel volt. Ne aggódj, főleg ne pityeregj, mert, akinek számítasz, megtalál. A kis értékeid pedig mindig veled vannak...
Egy-két dolog megoldódott,annak örülni kell!A bosszúságot meg félre kell tenni és azon gondolkodni hogy a jövőben hogy tudod a "kincseidet" megőrizni!
Egy javaslat,ami egy kis beruházást igényel:egy külső merevlemez,amire a levelezési címeidet és az írásaidat is el tudod menteni,így legközelebb nem tud megrendíteni egy hasonló esemény.Én is gondolkodom rajta,mert a fotóimat és egyebeket én sem szeretném elveszíteni. Pendrive-on is elfér sok minden,de arra csak a legszükségesebbeket.Én fotókat raktam rá,amikből papír alapú fényképet szerettem volna.És azt el lehet vinni az optikába is akár és előhívják róla a kért fotót.
Átérzem a bánatod.
Puszi
Hála a villanyszerelőnek már van melegvízed! Ha lett volna még egy kis szíve, akkor maga után összetakarít, legalább a nagyját...
Azért nem tudok mit szólni ahhoz, hogy "megszabadítottak" a levelezéseidtől, (kincsektől, ami már nincs) mert amikor én így jártam, kénytelen voltam belátni, hogy hosszú idő óta nem néztem még csak bele sem... én ugyanis egy könyvtárban tárolom a cikkeimet, a "kincseimet"... Olyan érzésem volt, mintha kifigyelték volna a mozdulatlanságot és egy tollvonással elintézték, hogy minek volt erre szükség, fogalmam sincs... Ez nálam a freemaillel volt. Ne aggódj, főleg ne pityeregj, mert, akinek számítasz, megtalál. A kis értékeid pedig mindig veled vannak...