Maszk
2012. március 4.
Örömmel látom, többen szeretik a maszkjaimat...
Pedig ők csak a felszínt látják.
Néha megkérdezem magamtól, hogy ki vagyok én? Vajon melyik énem az igazi? És akkor vagyok-e én, ha Donna vagyok, vagy ha más? És vajon, amelyik szeretek lenni, az vagyok igaziból? Donnával szabad vagyok...
Amikor a párom itt volt nálam, énekelte a dallal együtt, hogy lekéste a gépét és nem megy haza. Aztán úgy "magában" hozzátette, hogy: vajon hol van a haza?
Remélem kicsit akkor is itthon van, amikor velem van. Velem van otthon. Legalábbis én vele mindig úgy érzem, hogy hazaértem. Főleg, amikor a karjaiban tart.
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Mindegy kik vagyunk és mit mutatunk kifelé, egy a fontos, hogy járjuk az utunkat és sose adjuk fel.
Pussz, Tündér
Kedves Donna!
Mindegy kik vagyunk és mit mutatunk kifelé, egy a fontos, hogy járjuk az utunkat és sose adjuk fel.
Pussz, Tündér
Több különböző részből áll össze az egész. :)
Puszi
De ismerős ez. Detto... A valódi Önmagamat csak keveseknek mutatom meg. A nagy többség lát egy fiatal srácot, aki pörög, jó kedve van, de csak kevesen tudják, hogy ez sokszor nem őszinte...
Biztosan mindegyik maszk mögött a valódi Önmagad van/vagy. Csak a maszkunk változik, ahogy mi akarjuk, hogy változzon, de a belsőnk az marad!:-))
Az pedig szép, hogy azt mondod: úgy érzed, hazaértél, mikor megölel a Párod.
Puszi
Gyuszkó