Meghalt egy koraszülött !!
2013. augusztus 14.
Mindenkit hibáztatunk, szülészt, kórház igazgatót és minden kit akit lehet, csak önmagunkat nem.
Vajon miért? nem???
Bárki hibás lehet, de mi nem? pedig mindannyian felelősek vagyunk a születendő gyermekünkért, a fogantatás pillanatától!
Tudom ezt nehéz elhinni ,de igen. Kötelesek vagyunk Ő érte felelősen étkezni, inni, cigarettázni, vagy azt eldobva vállalni a kínt, de az Ő érdekében lemondani róla. Kötelesek vagyunk figyelni ia növekedésére, ha gond van orvosnál jelentkezni és sok ezer dolog, amiért mi tudatos felnőttek vagyunk a felelősek, és nem csak a rendszer végén megjelenő orvos, aki világra segíti gyermekünket, Ő is felelős, de sokkal kisebb mértékben mint mi, akik "kilenc" vagy akár hány hónapig magunkba neveltük jövőnk új emberkéjét!
A doki felelőssége e világra jövetel sima lefolyása, de nem feltétlen a nevelkedése, ha nem fordultunk időben hozzá !
Oly sok minden és oly sok dolog befolyásol egy életet, s mi még is azt kövezzük, aki a végén van? Magunkat miért nem? Mi vagyunk az okok és elkövetők!!
A bejegyzést írta: Divi Éva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Sajnos sok előírást nem tartanak be a szülők sem, hogy hát ők tiszták és nem, pedig itt nem tisztaságon és nem egyéb dolgon mint életeken egy élet. Mesét olvasni voltam a kórházba, és bizony lábbeli védőt és maszkot is kellett viselnem, nehogy ártsak a bent fekvő gyerekeknek. Használtam, bár nem mondom, hogy kellemes viselet volt, de rajtam ne múljon senki élete!
Valahányszor látok egy ilyen törékeny, pici babát az jut az eszembe mivé tud cseperedni, mire képes a természet, ha megkapja azt a gondoskodást a kezdeti napokban, hetekben, amire szüksége van, ami neki még hiányzik.
Nem látunk bele, hogy ez a gyakorlatban hogyan zajlik, csak bízunk az orvosokban, a nővérek teljes odaadásában, a szaktudásukban és reménykedünk. Az az anya, akinek ilyen pici babája született feltételezzük, amit megtehetett, amíg kihordta meg is tette...
Ami történt az tragédia egy családban. Hát még ez a tragédia megsokszorozódva, mégiscsak furcsa érzéseket kelt egy kívülállóban. Én ezt csak így tudom látni.
A vizsgálat még nem zárult le, a végeredménye sem lehet kétséges. Nehéz beismerni, ha gondatlanság, nem kellő odafigyelés vezetett ehhez a tömeges tragédiához.
Pussz,
Éva
Köszi, hogy azonnal olvastál.Valóban akartam egy kis vihart kavarni, bár ha megnézzük mindannyian felelősek vagyunk egy új emberke életéért. Igen nem csak szülőként, orvosként, nővérekként, és ezer gyermekápolóként is. Mindannyian, és mégis kevesen vagyunk emberségesek, és emberek ebbena viharos világunkban. A körülményeket és a társadalmi csapdákkal teli világunkat már bele sem merem venni, hiszen oly sok útvesztő van, hogy elindulni sem egyszerű egy ösvényen !
Üdv pussz Éva.
Azért az eléggé kegyetlen és embertelen dolog, hogy az anyával sms-ben közli az orvos, hogy meghalt a gyermeke, s mint kiderült, meleg volt az inkubátorban.
Nem védem az orvosokat, de - tisztelet a kivételnek -, többségüknek megvan a maga tarifája, mennyibe kerül egy nála egy szülés, egy műtét, egy kezelés, stb., s emberségről, hivatástudatról nem is beszélnek, a előfordul, hogy közöttük olyanok is vannak, akik emberileg alkalmatlanok erre a hivatásra.
De...abban, amit feszegetsz, részben valóban igazad van. A dohányzás, az alkohol fogyasztás mellőzése, a megfelelő étkezés valóban az anya kötelessége.
Ám az életkörülmények megváltozása miatt, a nők későn szülik meg az első gyermeküket, általában a húszas éveik végén, vagy a harmincasok elején. S ne feledkezzünk meg az apákról sem, hiszen nekik is legalább akkora szerepük van az utódokat illetően, mint az anyáknak. Nem is gondoltam volna, míg a környezetemben nem hallottam arról, hogy mennyi fiatal pár remél gyermekáldást a mesterséges megtermékenyítéstől.
Szóval, eléggé árnyalt a kép.
Nagyon jó, hogy felvetetted a problémát.
Üdv: Yolla