Mesélj...

2021. november 1.

Vissza a naplóhoz

Jó reggelt mindenkinek!
Jó ébredést az ébredőknek.
Dolgozóknak jó munkát, pihenőknek pihenést, betegnek gyógyulást, bánathoz megnyugvást.
Bármi van vagy bárhogy is, a szeretet, egy mosoly egy ölelés, jóízű nevetés mindent jobbá, szebbé, könnyebbé tesz.

Ahol még nem esik, kellemes sétát, ahol lehet nevetős- beszélgetős családi ebédet.
Mikor majd eljön az este, sem kell az emlékezésvirág szirmait hagyni becsukódni.
Ahol gyermek van- akár Skype, akár Viber, vagy az ágy mellett ülve- hagyni Bogyót és Babócát vagy épp az aktuális menő mesét, s nem könyvből, hanem szívből mesélni egy új mesét.
Mesélni a régen éltről, ki a szénégető boksa mellől füstösen tért haza.
A Dédapóról ki hajnalban kelt, szántott- vetett, keze nyomán növény zöldült, élet serkedt.
A Papóról, ki egy világvégi iskolában tudást adott a gyermekeknek.
A Nagyanyóról, kinek kenyerének íze, hét határon át ismert- szeretett lett.
A Tantiról ki  hamuba sült pogácsa nélkül világgá ment, s mikor hazajött, a látottakról úgy tudott beszélni, hogy ki hallgatta vele volt, csodákat felfedező volt.
A Mámiról ki betegeket ápolt.
A Papáról, ki gyalupadja mellett fütyörészett, s míg fütyörészett, fából- szekrényt, ágyat faragott.
A Tatáról ki vasból kerítést, virágot hajlított, s kedvesének szívet varázsolt.
A szomszéd Pista bácsiról, ki a magányos évek után, egy kedves hívó szóra, a játszótér ezermestere, s az ott játszó gyerekek óvóbácsija is lett.
A zászlóról mely egy októberi napon diadalmasan lobogott, majd a földre hullott, s egy sáros csizma megtaposta.
Ópapáról s Ómamáról kik mennyi- mennyi szépet és jót tanítottak.
A Mamáról aki mindig de mindig énekelt... 

Ne hagyd veszni az emlékeket, mesélj, mesélj tovább, s hangod legyen bármilyen, énekelj.

A bejegyzést írta: Gaya