Mi a véleményed?
2014. november 18.
Ma rászántam magam a pihenésre.. Így kicsit "szörföztem" és találtam egy megszívlelendő bejegyzést.
Úgy gondolom, akár minden nap olvashatnánk az alábbi mondatokat
"Igen, folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!"
/Böjte Csaba/
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ilonám ez jó zárszó!
Akinek sok van,jobban tékozol.mi a kevesebbet jobban megbecsüljük.Így vagyunk igazán gazdagok.Egyezik a meglátásunk.
Pusz:Anyu
Még ketten együtt sem értek fel azzal a hiánnyal, amivel én küszködöm. Gazdagnak érezhetem magam, de mihez képest?... szegénynek viszont ahhoz képest!
Na akkor próbáljuk megbecsülni azt amink van és elérni, ami még nincs.
Amíg kitaláljuk e varázslatot, addig sem fogunk unatkozni.
Egyezik a meglátásunk... Az én takaróm akkora, hogy többen is elférnénk alatta, de ha egyszer nincs, kivel megosszam. Így dőzsölök a jóból. Egyrészt, másrészt meg nélkülözök... Ja, hogy előre nem tudhattam, mit hoz a jövő? Ebben leledzik az igazság...
Pussz,
Éva
Az én elvem az, hogy mindenki addig nyújtózzon, ameddig a takarója ér. Valóban nagyon sok a szegény ember, végtelenül sajnálom őket, de szerintem a szegénység is relatív.Ha nekem a minennapi betevőm meg van, egyszerűn, mégis jólöltözötten tehetem ki a lábam az utcára, ha a kutyámnak biztosíthatom a napi csontadagját, békében és nyugalomban elolvashatok egy könyvet, akkor boldog vagyok, elmondhatom.Ja, igen, -és munkálkodhatok magamért és szeretteimért, tehetek valamit azért, hogy igénytelenségnek tűnő kis boldogságomat fenntarthatom., akkor nem csak boldog vagyok, hanem gazdag is.:)
Akinek sok van,jobban tékozol.mi a kevesebbet jobban megbecsüljük.Így vagyunk igazán gazdagok.Egyezik a meglátásunk.
Pusz:Anyu
Sok igazság van abban is, amit Te írtál..De Yollám, azért (saját családom keserű tapasztalataiból kiindulva) én úgy látom, a mai fiatalság sem vétlen. A mostani generációt mi neveltük fel ,úgy, hogy mindent megadtunk neki, mondván, legyen jobb sorsuk, mint nekünk volt.És amikor saját lábra kellett, hogy álljanak, azt gondolták, a manna az égből jön, azt hitték, hogy amiért mi majd félévszázadon keresztül dolgoztunk, ők egy-két év alatt szülői segítséggel megteremthetik, nem is beszélve arról, hogy nem is olyan régen a kölcsönöket szinte hozzájuk vágták.Igen ám, csak azt nem tudták, hogy azt vissza kell fizetni és valamennyien az adósok csapdájába estek..
Megmaradt a józan eszük, nem szállnak el maguktól, mert ott a példa előttük, családon belül.
Ami a kölcsönöket illeti, valóban sok embert becsaptak, de ebben részben közrejátszott az is, hogy többen jól akartak járni a devizahitel alacsony kamata miatt, csak az árfolyamváltozással nem számoltak. Amikor én is hitelt vettem fel, nem túl bagy összeget, akkor nekem is ajánlották a valuta alapút, mire azt mondtam, hogy nekem forintban adják a fizetést, a hitelt is abban kérem.
Böjte Csaba valószínűleg korban közelebb áll hozzánk, mint a mai fiatalokhoz.
Ha kicsit közelebbről megnézné, mivel kell szembenéznie a fiataloknak, talán nem fogalmazna ilyen sarkosan. Elég, ha megnézi, mennyit keresnek a fiatalok, már akinek van munkája.
Ami a ruhaneműt és a kütyüket illeti, valóban jobban vannak eleresztve a mai emberek. DE, nem mindenki.
Az elhízást illetően pedig az , akinek havonta 47 ezer forint kuncog a zsebében, örül, ha krumplit, tésztát, rizst ehet, kaviárra, halra, mandarinra már nem telik.
Szóval, ki mint él, úgy ítél.
Ha kicsit közelebbről megnézné, mivel kell szembenéznie a fiataloknak, talán nem fogalmazna ilyen sarkosan. Elég, ha megnézi, mennyit keresnek a fiatalok, már akinek van munkája.
Ami a ruhaneműt és a kütyüket illeti, valóban jobban vannak eleresztve a mai emberek. DE, nem mindenki.
Az elhízást illetően pedig az , akinek havonta 47 ezer forint kuncog a zsebében, örül, ha krumplit, tésztát, rizst ehet, kaviárra, halra, mandarinra már nem telik.
Szóval, ki mint él, úgy ítél.
Segítettem Gyódon egy idős embernek összeszedni az almát, de mit gondoltok kinek az almáját, a német kertszomszédja parlagon hagyott almáját... rengeteg volt, több fajta. Annyi almafát én még egy portán nem láttam. Ez az öreg képes lett volna az utolsó szemig is leszedni, csak néztem, hogy még a fára is (törpe) felmászik...
Szóval ebben sem egyformák az emberek...
Van benne valami:)
Bár én Németországban voltam elhűlve azon,hogy a környéken senki le nem szedte az almát,kötét a közelben.De a boltban megvették a méregdrága spanyol körtét,meg mit tudom én,milyen almát.Há bizony én felszedte sétáltomban a lehullott gyümölcsből és jóízűen elfogyasziottam.Nem értem,ez milyen mentalitás?A bőség miatt van?
Puszi:Anyu
Magamról tudom-van itthon egy nagyon szép körtefám, ami bőségesen terem, de a végén már le sem szedem. Bezzeg gyerekkoromban még a szotykos körtét is megettük..
Bár én Németországban voltam elhűlve azon,hogy a környéken senki le nem szedte az almát,kötét a közelben.De a boltban megvették a méregdrága spanyol körtét,meg mit tudom én,milyen almát.Há bizony én felszedte sétáltomban a lehullott gyümölcsből és jóízűen elfogyasziottam.Nem értem,ez milyen mentalitás?A bőség miatt van?
Puszi:Anyu