Mosolygás
2017. március 30.
Még van néhány, de nincs kedvem mosolyogni...Biciklivel mentem vásárolni, gondolhatod! Visszafelé már inkább toltam, így is nagyon elfáradtam, lecövekeltem a kapu előtt, mert még kinyitni sem volt erőm. Úgy tettem, mint akit nagyon érdekelnek a kapu előtti bokrok, pedig a hátam közepe sem kívánta nézegetni, elég volt megmetszeni őket. De legalább pihentettem a lábaimat.Már éppen a kilincsen volt a kezem, mikor hirtelen megállt előttem egy kocsi és egy csinos kis nő megszólított, mondván, a Statisztikai Hivatalból jött és érdekelné az én utazási szokásaim. Egész elcsodálkoztam, nahát, valaki még feltételezi rólam, hogy utazgatok, mikor már a boltbamenéstől is lóg a nyelvem..:)
Lehetséges, hogy nem vette észre, hogy én már a "de jól nézel ki" korban vagyok?
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Cathy
Draga Ilona, nagyon faradt lehetsz. Kevesebbet kellene bevallanod, es tobbet pihenned, azt hiszem. Mit mondtal a kivancsi holgynek? Megosztottad vele utazasi szokasaidat? :)
A kis hölgynek elmondtam, hogy én rengeteget utaztam, míg bírtam, ma már a lábaim nem bírják. No, és olyan nyugdíjat kellene kapni, amiből lehetne utazni, ha mégis tudnék...
Válasz erre: zsoltne.eva
Semmi köze a mosolyhoz a fogaknak, lásd én a nélkül is képes vagyok erre. Olyan mókás! :-)
A cikkemnél olvashatod a többit..
Puszi
A cikkemnél olvashatod a többit..
Puszi