Most egy kicsit...

2014. november 14.

Vissza a naplóhoz

ideges vagyok, de majd megnyugszom. Muszáj kiírnom magamból, magamnak. Párszor már megvezettek, de ennyire? Sose hagytam volna, ha tudom... Tudták ők nagyon is jól miért hallgatnak. Hallottatok már a kamatos kamatról? Én is, csak nem foglalkoztam vele addig, amíg engem nem érintett. Hát most megérintett.

Két hete még csak ezerhatszáz forinttal, rá két hétre már ezer forinttal többel, ma meg már a triplájával tartoztam az OTP-nek. Nem is tudom, ha ma nem megyek el oda és nem kérdezek rá, talán holnap már az adósok börtönében kötök ki...

Ha ezt teszik azzal is ki becsületesen törleszt három éve, már csak egy év van vissza, akkor mit tesznek azzal, aki magasról tesz rájuk?

Az egész adósságom egy hónap alatt a triplájára növekedett, pedig csak nyolcszáz forinttal indult. Nincs mese. Nem volt párdon. Fizetni kellett. A feneség, hogy én nem vagyok egy pénzügyes, nem látok rá, az is igaz nem érdekelt idáig, ha elmaradok pár száz forint befizetéssel az egy hónap alatt igen magasra tud rúgni. Hát most én is tudnék egy nagyot rúgni! Mert a négyezer az mégsem négyszáz... Ennyi különbséget még én is megérzek.

A bejegyzést írta: zsoltne.eva