Most mondjátok?!...
2017. május 3.
Lehet itt előre, hosszú távra tervezni? Szakad az eső. Még szerencse, hogy tegnap kifogtam egy klassz napot, igazán nem panaszkodhatok. A munka elvégezve.
Azt hittem pár csepp eső, épphogy feláztatja majd a földet, felőlem nem rúg labdába, arra a kis esőre ugye szüksége van a földnek, és erre tessék. Leszakadt az ég. A hordómba, vödreimbe már több nem fér bele, csordultig tele.. Odáig ugyanis még nem jutottam el, hogy a fészer tetejét bebugyoláljam, így kedvére folyhat. Igen ám, de hová?...
Igaz, amiben eddig kárt tett az időjárás, többet már nem tud.. Örüljek, hogy a fészerben most legalább világos van, köszönhetően az áttetsző tetőnek az egyik felén, így mindent jól szemrevételezhetek.. Viszont már azt is tudom, az első utam kivételesen a tetőre fog vezetni. Ha egy pillanatra elfelejteném időközben mi a következő dolgom, csak jusson eszembe a MOST, ha kinézek az ablakon.
Az égiek igazán várhattak volna még kicsit, amíg megveszem azt a fóliát..
Most mondjátok?!.. Elállt.
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Hozzáteszem, hogy amit leírok, erősen valószínűsíthető, mint szinte minden, ami már régebben történt, persze vannak konkrét dolgok is, de ezek nagy részét is átírják már sajnos (pl.Wikipédia), és tanítják a diákoknak elferdítve a történelmünk/múltunk/!
Szóval úgy olvasd, mint a Micimackót! :)
Munkácsy, és Pál László (tájképfestő, igen kevés másfajta alkotása azért neki is volt) összeismerkedése!
Hozzáteszem még, hogy nagyon kevés festményüket láttam élőben, és okoskodni sem szeretnék, csak amit tudok, hallottam, megjegyeztem, szívesen megosztom másokkal, úgy, ahogy én is felvillanyozódom, ha bárki is ír, pl. itt olyasmit, amiről én nem hallottam!
Tehát:
Munkácsy idősebb volt, mint Pál, aki festegetett egy erdőben, ahol sétálgatott
Munkácsy, aki észrevette őt és amikor odaért, ránézett a készülő képre, és csak annyit mondott-szép! Erre Pál felnézett-mi van?!-mondom szép, de ha nem tetszik, adhatok két fülest is! -kicsoda maga?!- kérdezett vissza Pál ! Munkácsy nyújtotta a kezét, és bemutatkozott! Kezet fogtak, és Pál kérdezte tőle, hogy csak nem az a Munkácsy akinek nemrégiben megnéztem a kiállítását? -de igen, és elnevették magukat! :)
Még valami, ami szintén érdekes, (akkoriban így zajlott az élet, vagy megkedvelték egymást a nagyságok, vagy a gyűlöletig tudták utálni egymást, amit ki is mutattak becsülettel!) Összepakolta a cuccait Pál, elindultak hazafelé,
és kb. egy óra után megszólalt Pál-Mi biztos nagyon jó barátok leszünk! Munkácsy ránézett, és visszakérdezett!-Miből gondolja ezt?!...-hát csak abból, hogy már egy órája megyünk egymás mellet szótlanul, ami számomra csak ezt jelentheti! :)
Van még....
Azok lettek, nem is akármilyen barátok! Ez szintér egy történet, de szomorú!
S, hogy miért nem írok?...nem is tudom, mert talán jó nekem így is! :)
Puszi 2
Igen, volt már részem olyanban is, hogy zuhogó esőben talán 50 m megtétele után, mintha nem is esett volna, ragyogó napsütés...meg is száradt a ruhám egy pár perc után!Mivel engedélyt kaptam, írok kicsit! ( a képről ugrott be a dolog!) Remélem, érdekes lesz! :)
Munkácsy: volt egy műkereskedő barátja, aki meglátogatta sokszor, persze képeiből is árult! Hárman voltak együtt, Munkácsy, a felesége, és a kereskedő, aki nézegetett egy képét, amiben sok volt a kék szín! Munkácsy figyelte egy darabig, aztán odaszólt a kereskedőnek-gyere, mutatok neked valamit! Elővett egy üres vásznat, és elkezdte a spaklijával rádobálni a kék színeket, amiket egy ecsettel olyan csíkok formájában elkent! Odaadta neki, és mondta, hogy tedd ki a kirakatodba! Elvitte a pasi! Eltelt egy pár nap, a kép valóban a kirakatban volt, bement a kereskedőhöz, és akkor kérdezte meg tőle, hogy hogyan tetszik neki (a válaszát majd később!) Hazament Munkácsy, és elmondta a feleségének, hogy kitette a barátja a kirakatba a képet! Mire a felesége-neked elment az eszed?...sokkal nagyobb művész vagy, minthogy hülyét csinálj magadból! Erre Munkácsy csak annyit mondott! A barátom csodálja a képemet és ért is hozzá! -honnan tudod? Megszámolta, hogy a kéknek 576 árnyalatát dobtam a vászonra! Eltalálta! Pontosan annyit! :)
Így tudtam a legrövidebben leírni, és remélem érthető is!
Úgy veszem észre, hogy én máshová írom, a cikkeimet, vagy naplómat?...nem is tudom, de nem is érdekes!
Van még....
Ha hibát látsz, előfordulhat,... hunyd be a szemed légyszi! :)
Ez a kép, amiről beugrott ez a gondolat, nem csoda, mert számomra is többet mond, mint amit mutat. Amit mögé gondolok le se merem írni. Pedig lehet csak egyszerűen sejtelmes, rejtélyes, mint ahogy ezt sugallja nekem a hozzá fűzött árnyalt gondolatod... Jöhet a másik, ebben nem találtam hibát. :-)
Ugye milyen szép? Örülök, hogy tetszik, mert pontosan ilyen hatása lenne nálam is. Hány, de hány ilyet éltem át ott kint, és tapostam az esővizet.. Hogyne lenne érték minden kis apróság, de szerencsére azt nem éri a víz. Rajta vagyok a témán!
Éppen most jelzi a telefon, hogy vihar közeledik. Hát ennek az említettek miatt nem örülök, bár volt olyan, hogy itt kertvárosban szakadt, a telken meg épp csak pár csepp.. Ez nem mindig szerencsés..
Akkor rajta, ne tartsd vissza magad, és írj.. :-)
Amit a telkedről írtál, az szomorú.. és nem tudom mi az, ne következzen be, hogy egyszer én is erre vetemedjek, bár tudom, hogy egyszer majd ezt kell tennem, ha lesz még rá időm..
Munkácsy: volt egy műkereskedő barátja, aki meglátogatta sokszor, persze képeiből is árult! Hárman voltak együtt, Munkácsy, a felesége, és a kereskedő, aki nézegetett egy képét, amiben sok volt a kék szín! Munkácsy figyelte egy darabig, aztán odaszólt a kereskedőnek-gyere, mutatok neked valamit! Elővett egy üres vásznat, és elkezdte a spaklijával rádobálni a kék színeket, amiket egy ecsettel olyan csíkok formájában elkent! Odaadta neki, és mondta, hogy tedd ki a kirakatodba! Elvitte a pasi! Eltelt egy pár nap, a kép valóban a kirakatban volt, bement a kereskedőhöz, és akkor kérdezte meg tőle, hogy hogyan tetszik neki (a válaszát majd később!) Hazament Munkácsy, és elmondta a feleségének, hogy kitette a barátja a kirakatba a képet! Mire a felesége-neked elment az eszed?...sokkal nagyobb művész vagy, minthogy hülyét csinálj magadból! Erre Munkácsy csak annyit mondott! A barátom csodálja a képemet és ért is hozzá! -honnan tudod? Megszámolta, hogy a kéknek 576 árnyalatát dobtam a vászonra! Eltalálta! Pontosan annyit! :)
Így tudtam a legrövidebben leírni, és remélem érthető is!
Úgy veszem észre, hogy én máshová írom, a cikkeimet, vagy naplómat?...nem is tudom, de nem is érdekes!
Van még....
Ha hibát látsz, előfordulhat,... hunyd be a szemed légyszi! :)
Szép a kép, amit feltettél!
Ez is a telkeden van? Csupán a Nap fénye, mennyi, de mennyi zöld színt tud alkotni! Tudnék írni érdekeset...Pál László, Munkácsy, de nem szeretnélek untatni!
Egyébként én úgy voltam vele, hogy minden kis apróság nagy érték volt, de amikor vége lett az álmaimnak, eltemettem a legjobb barátomat, képes voltam úgy otthagyni mindent, hogy az értékének negyedét sem kértem érte! Egy nap alatt adtam el! hm.:(
Éppen most jelzi a telefon, hogy vihar közeledik. Hát ennek az említettek miatt nem örülök, bár volt olyan, hogy itt kertvárosban szakadt, a telken meg épp csak pár csepp.. Ez nem mindig szerencsés..
Akkor rajta, ne tartsd vissza magad, és írj.. :-)
Amit a telkedről írtál, az szomorú.. és nem tudom mi az, ne következzen be, hogy egyszer én is erre vetemedjek, bár tudom, hogy egyszer majd ezt kell tennem, ha lesz még rá időm..
Ez is a telkeden van? Csupán a Nap fénye, mennyi, de mennyi zöld színt tud alkotni! Tudnék írni érdekeset...Pál László, Munkácsy, de nem szeretnélek untatni!
Egyébként én úgy voltam vele, hogy minden kis apróság nagy érték volt, de amikor vége lett az álmaimnak, eltemettem a legjobb barátomat, képes voltam úgy otthagyni mindent, hogy az értékének negyedét sem kértem érte! Egy nap alatt adtam el! hm.:(
Jó reggelt! :)
Tehát az igazi nagy munka nincs elvégezve!
Most beugrott, amit a Sanda írt, persze nem abban a formában!
Elkelt volna bizony egy ügyes kezű legény, persze már nem a mostra gondolok, bár miért is ne?!
Persze, abban az esetben mindenképp alkalmazkodás szükségeltetik, minden korosztályra vonatkoztatva!
Remélem, nem lesz teli a ház vízzel, mint a hordó, vödör!
Pihenj is néha!
Puszi
Hát az néha nem ártana, de amilyen ügyesek, olyan igényesek és folyton barkácsolnak, elaprózzák a tehetségüket..
Persze, meg a fejsze... nekem már olyan nem menne.. A próbálkozások ideje lejárt, lassan már az ügyes kezű legényeké is.
Még szerencse, hogy nem a ház, hanem a fészer... bár, ha nincs is benne érték, de mindkettő állagán csak ront az ilyen nagy eső, ami ma volt.. rontom bontom!
Pihenés? Arra mindig csak akkor kerül sor, ha hazaérek, mert, ha leülök, nem biztos, hogy fel tudok állni. Már a padom is szétesőben. Inkább ellesem a tudományukat, az kevesebb gonddal jár. (Állításaimat ne vedd készpénznek. :-)
Puszi
Tehát az igazi nagy munka nincs elvégezve!
Most beugrott, amit a Sanda írt, persze nem abban a formában!
Elkelt volna bizony egy ügyes kezű legény, persze már nem a mostra gondolok, bár miért is ne?!
Persze, abban az esetben mindenképp alkalmazkodás szükségeltetik, minden korosztályra vonatkoztatva!
Remélem, nem lesz teli a ház vízzel, mint a hordó, vödör!
Pihenj is néha!
Puszi