Nem baj...
2012. március 3.
Megint elmaradt egy randink. Nem az ő hibája, de... azért rossz volt, mert vártam nagyon. De ami rossz a jóban, hogy amikor beszéltem vele, a hangján hallottam, hogy ő jobban ki van akadva rajta, mint én.
Persze, mert én már megszoktam, hogy sokat kell rá várni, de ő nem szokta meg, hogy ne láthasson, ha akar. Na, majd legközelebb összejön.
- Nem jött össze Donnácskám, nem tudtam jönni - mondta.
- Nem baj... - próbáltam nyugtatni és nem hibáztatni.
- Egy frászt nem baj! - mérgelődött.
- Te bánod? - totál meglepődtem, még mindig meglepődök, hogy tényleg fontos vagyok. - Te tényleg mérges vagy, hogy nem tudtál jönni? - csodálkozom.
Ennek a tudta mindent megér nekem. Nem csak én vagyok szomorú. Na, majd legközelebb. Különben is, mostanában úgy érzem, hogy valami új fejezet kezdődik nálunk. Örömteli várakozással nézek elébe.
Jó éjt!
Jól elfáradtam ma. De megnyugodott a lelkem.
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Talán a várakozás az, ami legjobban szítja a szerelmet. A hiányérzet és a vágyakozás nem engedi ellaposodni az érzelmeket. Örülök, hogy megnyugodott a lelked!
Pussz, Tündér
Kedves Donna!
Talán a várakozás az, ami legjobban szítja a szerelmet. A hiányérzet és a vágyakozás nem engedi ellaposodni az érzelmeket. Örülök, hogy megnyugodott a lelked!
Pussz, Tündér
Az biztos, hogy nem könnyen állnak így be a szürke hétköznapok. :)
Puszi! DJ
fel a fejjel!
Tatjana