Nem késtem el...

2012. szeptember 6.

Vissza a naplóhoz

Futva érkeztem...

Csak magamat kellett utolérnem valahogy. Sokan megelőztek, de jól veszem még mindig az akadályokat. Értékeld az igyekezetemet. Aztán nehogy ismét forduljon a kocka?... Nálad sosem lehet tudni...

*

Mindig ráérzek, ha vihar közeledik. Igaz most csak esik az eső, de már ez is valami. Most képzeld el, hogy mindig tudom mikor kell eltakarítanom az utamból a száraz gallyakat, gondolva a hideg őszi napokra. Legalább már gyújtóst nem kell vágatnom senkivel! Asztalom sincs, ahol ezt elkövessék?!

*

Az a sok avar, gizem-gazom, ami keresztezte az utam már a múlté. Apránként összehordva egy nagy kupacban végül nehéz procedúra után a kukában landolt. Magam cipeltem odáig, súlya se volt már, csak terjedelme.

*

Oda került, ahová való, újrahasznosításra már nem lenne jó, hiszen haszontalan száraz kóró, nincs is benne élet, az a kevés mi volt, már rég kiégett.

A bejegyzést írta: zsoltne.eva

Hozzászólások

időrendi sorrend

 

Szia Éva ! Majd eső után megyek a telekre , akkor könnyebb ki húzni a gazt

joboszi