Nőnap
2011. március 7.
Hölgyeké e nap.
Rendes férjekhez illő módon ma ünnepelni hagyjuk öket.. Enyém a konyha, a mosás,főzés. Takarítást már megejtettem szombaton, hadd ne maradjon oly sok e hétre.
Nálunk ez szokás.
Régebb március nyolcadikán még a gyerekeket is én neveltem, de ebből mára már kinőttek.
Most finom ebédet főztem, amit csak én fogok megenni. Nejem ugyanis munkatársaival ünnepel,ott díszebédel,fiam a csajokkal dísz...akármizik.Én pedig a... szeretőimmel. Na ezt nehogy elhidd. Pedig igazán ma lenne alkalmam, hiszen senki sem figyel rám, de félek, hogy holnap ez már nem így lenne. Maradok inkább a mosogatásnál, délután veszek egy csokor virágot. Mindegy, hogy milyent, hiszen hölgyikém már mindenféle virágot kapott, nem fogja sokká figyelni amivel én állok elő.
Egy verset is írtam neki, amit valahol karácsony körül lesz alkalma elolvasni, addig csak közösségi hállózatot böngész. Nem fenyeget engem veszély, oldalaimra nem néz be, s ezt kihasználva cseverészek én is egy antarktiszi kutatóval, tájföldi dialektusban. Senki nem fog leleplezni. Még én sem tudom leleplezni magam, csak itt pötyögtetem a jeleket, rongyá téptem már két szótárt,de ez az utolsó talán kibírja még a jövő nönapot is.
Csak én élném meg titkon....
A bejegyzést írta: Gyuri
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ilyen univerzális férj kellene nekem is. Kár, hogy nem születtem később, és nem találkoztunk előbb.
Puszi, köszönöm a nőnapit
Éva