November
2021. november 21.
Nagykabátos öregembernek képzeltem a novembert.
Majd' egy évet késve jött, mosollyal szemében, szép szavú fergeteg.
Megrágcsál, félig emészt meg, aztán kiköp, kínt húz-halaszt, méregzöld savban ülsz.
Kiemel, bepólyál, szeretve-szólva visz
Halkuló lépted árnyék, mi lüktetve kékbe vész.
- Juhász Karolina Lenke -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.