Ó,Anyám!...
2015. március 23.
Hét végén közösségi eseményre készülve többféle süteményt is sütni akartam.Elkészítettem három adag linzertésztát és betettem a hűtőbe.Majd egyenként elővettem és csináltam egy adag linzerkoszorút,egy adag ishlert és a harmadik adagból túróslepényt.A tepsi aljára terítettem a tészta egyik felét,rá a túrótöltelék,majd a tészta és annak rendje-módja szerint tojással megkentem,villával megrácsoztam és betettem a sütőbe.Sütés közben úgy láttam,egyik oldala jobban sül és úgy gondoltam megfordítom,hogy egyenletesen süljön meg.Az edényfogó kesztyűvel akartam megfogni a tepsit,de jött vele a rács is és megcsúszott a tepsi és a hosszanti éle lezakkant a sütőajtóra,a tészta pedig megindult harmónikaszerűen.Nos gyorsan megkaptam a tepsit és ellentétes irányba megdűtöttem,hogy a tészta visszacsússzon és késsel megigazítottam,de azért bosszankodtam,hogy nem olyan lesz,amilyennek szeretném.És erről Anyám jutott eszembe,aki remekül főzött,de nem szeretett sütni.Az ünnepi zserbókon kívül nem is nagyon sütött.Egyszer ráéhezett az almás lepényre.Nekifogott és mindent úgy csinált ahogy a nagy könyvben meg van írva,de amikor tette be a sütőbe,megcsúszott a kezében a tepsi és a tészta mint a harmónika összecsúszott.Szegény Anyám hozzáfogott sírni.Apám vigasztalta,majd egy laza mozdulattal késsel elkente a süteményt és betette a sütőbe.Megsütötték és finom is lett,hisz minden benne volt,csak a kinézete lett különleges.Hát most én is hasonlóan jártam.
A bejegyzést írta: Anyu
Hozzászólások
időrendi sorrend
Hacsak a pite lenne !
Szia Anyu !
Nagyanyám mindig azt mondta aki nem főz az nem is kavar, vagy fűzerez el soha semmit.mi tesszük a dolgunk, és sajnos mindig bejön,hogy mikor a legjobbat akarod akkor üt be valami váratlan. A lényeg az íz megmaradt, a szépség, meg elmúlt, de nem nézegetni, enni kell!!!
Magam is vétek, sőt vétettem sok hibát, de hát egyikünk sem a tökéletessége miatt írja meg a gondokat!
Majd legközelebb jobban sikerül.
Puszi Éva.
Úgy látom mindannyiunkkal történnek ilyen vagy más bakik,de mint írtam kellő humor kell hozzá és túllépni rajta.Legközelebb jobban figyel az ember.
Puszi
Kedves Anyu!
Ilyen esetek ki tudja, hányszor, mindenkivel előfordulnak. Én úgy vagyok velük, hogy per pillanat bosszankodom, aztán egy jót nevetek. Ilyen volt az első almáspitém, amit receptkönyv szerint csináltam, de nagyon lapos lett. Azért vittem belőle az irodába, ahol a kollégám rögtön nekiesett, mikor már a felét megette, azt mondta: jó, jó, az alapanyag benne van..:-)
Egy másik esetem: Német vendégeket vártunk, a férjem elvállalta, hogy csinál egy igazi jó szegedi halászlevet. Igen ám csakhogy kétszer annyian jöttek, mint vártuk, így én ijedtemben egy jó adag vizet még hozzáöntöttem a majdnem kész halászléhez. férjem majdnem sirvafakadt, viszont a vendégek az enyhén felhigított halászlét jóízűen elfogyasztották, még dícsérték is..
Puszi
Puszi
Nagyanyám mindig azt mondta aki nem főz az nem is kavar, vagy fűzerez el soha semmit.mi tesszük a dolgunk, és sajnos mindig bejön,hogy mikor a legjobbat akarod akkor üt be valami váratlan. A lényeg az íz megmaradt, a szépség, meg elmúlt, de nem nézegetni, enni kell!!!
Magam is vétek, sőt vétettem sok hibát, de hát egyikünk sem a tökéletessége miatt írja meg a gondokat!
Majd legközelebb jobban sikerül.
Puszi Éva.
Kedves Anyu!
Ilyen esetek ki tudja, hányszor, mindenkivel előfordulnak. Én úgy vagyok velük, hogy per pillanat bosszankodom, aztán egy jót nevetek. Ilyen volt az első almáspitém, amit receptkönyv szerint csináltam, de nagyon lapos lett. Azért vittem belőle az irodába, ahol a kollégám rögtön nekiesett, mikor már a felét megette, azt mondta: jó, jó, az alapanyag benne van..:-)
Egy másik esetem: Német vendégeket vártunk, a férjem elvállalta, hogy csinál egy igazi jó szegedi halászlevet. Igen ám csakhogy kétszer annyian jöttek, mint vártuk, így én ijedtemben egy jó adag vizet még hozzáöntöttem a majdnem kész halászléhez. férjem majdnem sirvafakadt, viszont a vendégek az enyhén felhigított halászlét jóízűen elfogyasztották, még dícsérték is..
Puszi
Ilyen esetek ki tudja, hányszor, mindenkivel előfordulnak. Én úgy vagyok velük, hogy per pillanat bosszankodom, aztán egy jót nevetek. Ilyen volt az első almáspitém, amit receptkönyv szerint csináltam, de nagyon lapos lett. Azért vittem belőle az irodába, ahol a kollégám rögtön nekiesett, mikor már a felét megette, azt mondta: jó, jó, az alapanyag benne van..:-)
Egy másik esetem: Német vendégeket vártunk, a férjem elvállalta, hogy csinál egy igazi jó szegedi halászlevet. Igen ám csakhogy kétszer annyian jöttek, mint vártuk, így én ijedtemben egy jó adag vizet még hozzáöntöttem a majdnem kész halászléhez. férjem majdnem sirvafakadt, viszont a vendégek az enyhén felhigított halászlét jóízűen elfogyasztották, még dícsérték is..
Puszi
Na bumm, megcsúszott, ez legyen a legkevesebb baj... Mit gondolsz? Nekem nincs rejtegetni valóm? Annyira, hogy le se merem írni... Igaz, hogy ilyen is csak egyszer fordulhat elő. Elég az..., amikor cukor helyett sót teszel a mákosgubára...
Szépen szervírozod, és már csak akkor szembesülsz vele, hogy mit tettél, az első falatnál... Ez ám a katasztrófa. Egyszerre köptük ki, a lányom és a barátnője, velem együtt...
Látod-látod! Az a szemetesbe landolt, szántam-bántam, de mit tehettem... ráadásul nagyon nehéz volt a mákot megdarálni előtte... A lányok is segítettek darálni... Ez fájt a legjobban. Oda volt az egész!
Mégis csak bevallottam... :-(
A nagyfiam olyan 14 éves forma lehetett,amikor el kellett mennünk valahová és ő egyedül maradt otthon.Meg akart lepni bennünket,nekiállt pogácsát sütni,csak a drágám kihagyta a sót.Olyan bánata volt,amikor rájött,hogy nem győztem vigasztalni.Mióta egyedül van a gyerekkel,megtanult külömbeket is sütni,meg főzni is.Ilyen az élet.
Puszi
Szépen szervírozod, és már csak akkor szembesülsz vele, hogy mit tettél, az első falatnál... Ez ám a katasztrófa. Egyszerre köptük ki, a lányom és a barátnője, velem együtt...
Látod-látod! Az a szemetesbe landolt, szántam-bántam, de mit tehettem... ráadásul nagyon nehéz volt a mákot megdarálni előtte... A lányok is segítettek darálni... Ez fájt a legjobban. Oda volt az egész!
Mégis csak bevallottam... :-(
A lényeg, hogy finom lett ... :)