Október 6
2011. október 9.
Drága Károlyom!
A mező már kezdi elveszíteni friss zöld illatát; a nyár elmúlt, a fű helyett az őszi füstös puskapor szaga érződik mindenhonnan. Egyetlen fiam! Kegyetlen, véres volt ez az időszak nekünk. A háború már minden erőnket és tartalékunkat felemésztette. Szívünk összes ereje is kevés, ezt a borzalmat ép ésszel felfogni.
Én csak zokogok, a fekete ruháimat mosom és cserélem. Nincsen már boldogságom rajtad kívül, csak te maradtál nekem. Az életem adnám, ha megóvna téged a mi Urunk!
A hazát már nem fogja.
Mára apád is keserűen beszél az ország állapotáról. Nincs már ok derűre. Elbuktunk. A minap hatalmas orosz seregek haladtak el a falu mellett. Gondolom ezek is ellenetek mentek. Nem tudom mi van veled, de nagyon vigyázz magadra!
Én mindig megérzem a bajt.
De most nem akarok érezni! Éreztem már ötször. Elég volt! Te vagy a legkisebb, akit már nem veszíthetek el. Amint vége lesz ennek az egésznek, akkor majd ismét neki kell állni a gazdaságnak. Ez az év elmaradt már. Apád mondja, mindegy is. Az emberek nem törődtek se állattal, se búzával, se a takarmánnyal. Minden haldoklik. Itt a romokból kell majd felépítenünk mindent. De tudom, hogy erősek vagyunk. A magyart arra tanította balsorsa, hogy mindig küzdjön és talpra álljon.
Nagyon nagy szükségünk van rád!
Maradj életben! Nem teheted meg apáddal és velem, velünk öregemberekkel, hogy itt hagyj bennünket. Ha kell fuss el, ne légy bátor, nem kell hősként meghalnod! Elég volt nekem már a hősökből.
Én mindenhogy szeretlek! Várlak haza.
Édesanyád, Borbála
Lövés dördült. A katona térdre rogyott, majd arccal a sáros földbe dőlt. Kivégzői rezzenéstelen arccal emelték vissza és akasztották vállaikra puskáikat.
– A hazáért! – kiáltom feléjük. Talán a hangom már nem ér el hozzájuk. Ezek nem is értik. Nekik ez semmit nem jelent. Még ver a szívem. Fura érzés. Hallom anyám hangját. „Maradj életben fiam.” Próbálom anyám - mondom neki csendesen. Melegem van, pedig hideg őszi szél fúj végig a tájon. Nem értem, mi történik? Egyre gyengébbnek érzem magam. Anyám karjában ringat. Beugrik egy kép a mezőről. Egy kislánnyal szaladgálok a bokrok közt. Tehenek. Rét. Napsütés. Birkózok a bátyámmal. Megint egy lány. Sötét barna haját félresimítja arcából. Mosolyog rám. Valami boldogságérzésem van. Egy csók. Repül az idő. A testvéreimet látom. Egy nagy esküvő, lakodalom. Karcsikát tartom a kezemben. Majd anyám integet. Érzem apám erős, szúrós nézését. Homályosan látok. Koporsók. Keresem a szemüvegem, felveszem, de még homályosabb. A feleségem hív magukhoz. Megyek.
- Borbála néném, ez a sapka a fiáé! A levél hozzá. Sajnálom - nézett maga elé komoran -, részvétem - mondta a hírhozó csendes együttérzéssel.
A nő remegő kézzel vette át a levelet. Magához szorította a fejfedőt, és zokogva beszaladt a házba. A postás bánatosan nézett utána. Már sokadszorra vitte a rossz hírt. De megszokni nem tudta. – Kegyetlen ez az élet – gondolta. Rápillantott béna bal lábára, és nem tudta sajnálni magát. Borbála néném – szólt és intett volna a nő után, de az már nem hallotta. Ez leesett. Lehajolt, és a földről egy véresre sírt zsebkendőt vett fel.
Legyengült állatok szaladtak szét a pusztában. Az égő ház bevilágította a sötét eget.
.
Az aradi vértanúk emlékére
- Pinokkió -
Video: youtube.com
Kép: Internet
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tisztel Pinokkió!
Közel áll a szívemhez a történelem, így nem elemeznék különösen. Némi elfogultsággal, hibátlan írás. Ön emléket állított az írásával hőseinknek. Köszönöm!
Bokor
Pinokkió
Közel áll a szívemhez a történelem, így nem elemeznék különösen. Némi elfogultsággal, hibátlan írás. Ön emléket állított az írásával hőseinknek. Köszönöm!
Bokor
Megrázó és életszagú.
Köszönöm a megemlékezést.
Üdv:Ailet
Pinokkió
Köszönöm a megemlékezést.
Üdv:Ailet
Nagyon megható! Üdv! Mr. Darcy
Üdv,
Pinokkió
Nagyon szép, és szívbemarkoló megemlékezés!
Üdv: Petra
Tőled mindig jól jön egy dicséret!
Üdv,
Pinokkió
Szijjja Pinokkió!
Ez halálosan éreztem!!!! Szépen tisztelegtél.
Tyson
Szia Pinokkió!
Tökéletes halálos élet & sors illat, ami átjárja a történet történelmi vonalát a múltról, a jelenbe, a jövő érdekében.
Grat. Üdv. Lacó
Igen jól érzed, előremutat (bár látszólag nem).
Köszi,
Pinokkió
Üdv: Petra
Köszönjük Pinokkió !!!!!!!!!!!!!!!
Nagyon csodálatos a megemlékezés. Fájdalom és könny egybemosódik az érzelemmel, szívvel. Üdv puszi Éva.
Köszönjük Pinokkió!
Pussz, Tündér
Ez halálosan éreztem!!!! Szépen tisztelegtél.
Tyson
Tökéletes halálos élet & sors illat, ami átjárja a történet történelmi vonalát a múltról, a jelenbe, a jövő érdekében.
Grat. Üdv. Lacó
Nagyon csodálatos a megemlékezés. Fájdalom és könny egybemosódik az érzelemmel, szívvel. Üdv puszi Éva.
Pussz, Tündér
Ütős/sokkoló cikk volt Pinokkió!
Gratulálok!
Üdv,
Pinokkió
Gratulálok!