Öltözködés
2011. szeptember 8.
Előbb olvastam egy kérdést a Kérdezd a férfit! rovatban:
Mi a véleményed az ismét reneszánszát élő cicanadrágról és gumicsizmáról?
A válaszokon jót röhögtem, és eszembe jutott egy nyári eset.
Zével sétálni indultunk, vagy valahová, mindegy is, a lényeg, hogy ki, az utcára.
Az öltözködés egy nőnél ugye eleve macerás, bár ismerek olyan lányt, akinek van X felsője, és minden nap felvesz egyet és kész, akárcsak Zé, akinek van X inge, és minden nap felvesz egyet és kész. (előtte kivasalja, mert rendes gyerek:))
Nekem pedig van végtelenített X mennyiségű felsőm, és minden nap felveszem ugyanazt, ami a kedvencem. Amikor megbüdösödik, és nem tudom felvenni, akkor pedig állok a szekrényből padlóra-fotelbe-vasalódeszkára dobált végtelenített X halom előtt, és szenvedek.
Meg Zé is.
A nyár slágere nálam egy bő szabású, feneket takaró, rózsaszín-lila-fehér csíkos, elöl mintás csoda volt, (Monk felügyelőhöz hasonlóan több darabot is akartam venni belőle, de már nem volt a boltban) majd megtaláltam a majdnem párját, egy még bővebb szabású, elől szegecsekkel kivert mintájú, másik pink csodában.
Zé utálta mindkettőt.
Eleve utálja az ilyen színes izéket, na de a szabásuk (bő) végképp kiverték nála a biztosítékot.
- Ez a divat - védekeztem, majd átadva neki a stafétabotot (irányítást), kértem, hogy akkor mondja meg ő, mit vegyek fel.
A szekrényemben akad néhány cicanadrág, először azok közül választott. A legfényesebbet húzta rám, ami amúgy fekete. Csak úgy domborodtam benne, ahol amúgy is, a napfény pajkosan csillant meg hátsómon, Zé pedig elégedetten simogatott.
Nadrág után blúzt választott, naná, hogy sztreccset. Tiszteletben tartva az ízlésem: rózsaszínt, de rövidet, a pocakomra felhúzott fekete cicanadrággal úgy festettem, mint egy jóllakott óvodás, akinek még egy kis cicije is van.
- Na, most szép vagy - mondta aztán elégedetten a kövér kislánynak, aki előtte állt.
A nadrágot meghagytam, és felvettem hozzá az egyik bő blúzom.
A megállóban szokásával ellentétben végig a csajokat hesszelte:
- Na, mutass egyet, akin olyan blúz van, mint rajtad - mutatott a sok szűk trikós némberre, akiknek mindenfelől kibuggyant a hájuk.
- Hát izé... - nyögtem - majd a buszon.
Persze, ott sem volt.
A belvárosban sem.
Mindenkin trikó volt, vagy trikó.
Szűk.
Esetenként cicanadrággal.
A bejegyzést írta: Bianka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ha van mit takargatnod, takard csak. Egy jótékony takarás sokkal szexisebb, mint egy kivillantott felesleg. Neki persze tetszik, még szép, de magyarázd meg a fejének, neki, előtte felveszed, de nem akarsz nevetséges lenni mások előtt. Már ha van mit takargatni...ha meg nincs, akkor bátran azzal a toppal!!
Én is, nah, megyek kajcsizni, szép napot! (tegnap nagggyon sokat ültem itt, ma már nem szabad:))
Vasárnap lesz bál, nem hogy akkor lennék szabad… grrr… :)
A cicanaci/legging sztem király. Persze vannak ízlésficamos nőszemélyek, akiknek se tükrük, se barátnőjük, se anyjuk, aki rámutasson a végzetes hibáikra öltözködés terén....de szerencsére ez nem én/mi vagyunk :D
Ruhák.....ááááá.....mondhatni függő vagyok, nyakig állunk a ruháimban állandó jelleggel -hála a second hand üzleteknek is :D-. De ez jó. Imádom mindet. Külön mese-történet az összes. Gumicsizmám persze, hogy van, méghozzá rózsaszín alapon lila geometriai mintás. Imádom és nem válnék meg tőle, jól jött tavaly is az árvíz idején :) Hasznos és trendi :)
Amennyiben a párodnak épp nem tetszik az aktuális összeállítás, nincs mit tenni, fogadd el, hogy így látja, de Ő is fogadja el, hogy Neked pedig most épp arra a "kreációra" van szükséged :)
Zsizsikhez híven az öltözködésem is szélsőséges, hangulatfüggő és állandóan változó.
Egy idézettel zárnám soraim (Talán Woody Allen, de ez cseppet sem biztos):
"A nőket szeretni kell, nem megérteni"
:DPuszi, Zsizsik
Már két és fél órája fent vagyok. :))))
Hajnalban??? Mindjárt vége a napnak:)
Megnevettettél kora hajnalban. :))))