Öreg-szem
2011. szeptember 24.
Sokszor morfondíroztam ezen.
Mi ér többet?
Sok igaztalan barát vagy pár igaz?
Volt idő, amikor nem agyaltam ezen, és az első volt a célom. (Persze nem tudatosan kerestem én őket, ezek ragadnak, jönnek ha kell, ha nem. Mindig a hasznot nézik, nem az embert.)
Aztán rájöttem, hogy az ilyenek ott támadnak hátba, akkor és úgy, ahogy nem számítok rá.
Elkezdtem óvatos lenni velük.
A -látszólag- legigazabbakkal is előfordult, hogy utólag kiderült, hogy csak "arra" voltam jó...
Sajnos, szűkítenem kell(ett) a tű fokát!
Maradtak azok, akik akkor is mellém álltak, amikor a legnagyobb bajban voltam. Mert hát bajban látszik ki az igaz barát!
És ma már elég tisztán látok.
Öregszem. Egyre jobban látok távolra.
Sajnos:-(
Nem hiszek Istenben, nem szeretem a hamis szenteket..., valami másban igen: a tündérek jóságában, az angyalokban, a szeretet erejében.
A bejegyzést írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
Pussz : tündér56
Nagyanyám mondta egyszer, mikor még fiatal voltam és nevettem rajta, amikor nem sikerült neki átfűzni a cérnát a "tű fokán":
-Fiam meglátod, hogy mikor öreg leszel, már nem lesz azt olyan könnyű átbújtatni!
A tündérekben jó is, ha hiszel Pinokkió. :)
Pussz, Tündér
ti soha nem csaltatok meg!
Pussz,
Pinokkió
Erre gondoltam:
"Nehéz az én tűrésemen átbújni, talán mint cérnának a tű fokán..."
-Fiam meglátod, hogy mikor öreg leszel, már nem lesz azt olyan könnyű átbújtatni!
Szép napot Orsolya
Pussz, Tündér
"Nehéz az én tűrésemen átbújni, talán mint cérnának a tű fokán..."
A tű fokán való tevebújtatás pedig egy rossz fordítás.:P