Öregszem
2016. szeptember 15.
Honnan tudom? Múlnak az évek, évről évre egyre idősebb leszek, ám úgy hittem, az életkor egy dolog, az a fontos, hogy lélekben mennyi idősnek érezzük magukat.
hahahaha
Akkorát tévedtem, mint annak a rendje!
Persze, az ember már megszokta a ráncait, mert a tükör kegyetlen, a betegséggel is úgy vagyok, hogy beszedem a gyógyszereimet és kész, elmegyek az orvosokhoz, ha kell, de ennyi az egész.
Hanem amikor a 35-40 éves fiatalemberek néninek szólítottak, no, az szíven ütött.
Hiába, pár hét múlva már fel lehetne váltani két harminckét évesre.
Jobb, ha megszokom.
Ó, bárcsak az életkor előrehaladtával bölcsebb is lennék!
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Örülhet az ember, Yollám, ha nem lesz szenilis.
Válasz erre: Sanda
Bölcsebb?
Örülhet az ember, Yollám, ha nem lesz szenilis.
Én már megszoktam a nénizést,legutóbb azért kicsit rosszul esett amikor egy vizsgálatnál a majd velem egykorú hölgy nénizett le.
Még mindig jobban járunk,mint a koreai hölgyek.Olyan szépségmánia,fiatalságmánia van náluk,hogy rengeteg kence-ficével,plasztikai sebész igénybevételével ideig-óráig sikerül fiatalnak látszaniuk,aztán zutty,szinte egyik napról a másikra öregszenek meg.
Nekünk legalább van időnk hozzászokni és ennek a kornak a jó oldalát is észrevenni.Még el sem jutottak odáig,hogy nénik legyenek és már nagymamázzák őket.Mi ezalatt szépen lassan leszünk "antikok".Megtanuljuk szeretni a ráncainkat is,elfogadjuk magunkat ha néha nehezebben is.Megpróbálunk derűsek maradni.
És miből gondolod hogy nem lettél bölcsebb?Hisz annyi tapasztalat van a hátunk mögött,biztos hogy tanultunk az évek során akár a hibáinkból is,tehát igenis bölcsebbek lettünk :)
Puszi
Válasz erre: Anyu
Drága Yolla!
Én már megszoktam a nénizést,legutóbb azért kicsit rosszul esett amikor egy vizsgálatnál a majd velem egykorú hölgy nénizett le.
Még mindig jobban járunk,mint a koreai hölgyek.Olyan szépségmánia,fiatalságmánia van náluk,hogy rengeteg kence-ficével,plasztikai sebész igénybevételével ideig-óráig sikerül fiatalnak látszaniuk,aztán zutty,szinte egyik napról a másikra öregszenek meg.
Nekünk legalább van időnk hozzászokni és ennek a kornak a jó oldalát is észrevenni.Még el sem jutottak odáig,hogy nénik legyenek és már nagymamázzák őket.Mi ezalatt szépen lassan leszünk "antikok".Megtanuljuk szeretni a ráncainkat is,elfogadjuk magunkat ha néha nehezebben is.Megpróbálunk derűsek maradni.
És miből gondolod hogy nem lettél bölcsebb?Hisz annyi tapasztalat van a hátunk mögött,biztos hogy tanultunk az évek során akár a hibáinkból is,tehát igenis bölcsebbek lettünk :)
Puszi
őszintén.
Válasz erre: Sanda
Én azért a biztonság kedvéért valamennyi ismerősömet és barátomat kértem, hogy ha úgy látják, hogy kezdek hülyülni, akkor ne kíméljenek, mondják meg
őszintén.
Ami igaz - igaz, nekem már a lelkem is ráncos lehetne,
ha nem sportolnék kitartóan! Most is készülök egy hosszú
távú (húsz méteres) járókeretes futóversenyre! A kalaplengetés,
és a szemforgatás már egészen jól megy! Nem hiába néztem az
olimpiát, egészen fellelkesültem tőle, és váltottam a sportos életmódra!
Pusszantom azt az okos kis homlokod! emillio