Öröm és bánat
2016. szeptember 15.
Olyan jóléreztem ma magam, majdhogynem öröm-ódát írtam. De nincs teljes öröm...
Holnap viszik a zöldeket, egész nap gallyaztam, zsákoltam, mindent elkészítettem Aztán felhívtam egy barátnőmet, akit gyerekkorától ismerek, tudjuk egymás minden rezdülését. Majd egy órát beszélgettünk, elmondtuk testi-lelki bajainkat, nevettünk és szomorkodtunk, mégis felüdültem, mert ezeket a beszélgetéseket semmi nem helyettesíti. Aztán gondoltam, boltba menet a kutyával lemegyek a tópartra, hagy élvezze ezt a szép őszi napot. Sajnos, a kocsi nem indult be, fogalmam sincs, mi a baj, nem volt előzménye.Ennyi. Eddig tartott az örömöm, holnap kajtatok szerelő után..
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Mennyivel jobb ott kint.. Három kupacba hordtam össze a gallyakat és ha már az idő engedi, mindent elégetek, hogy nyoma sem marad. Kihasználtam a mai szép időt és az utolsó gazt is lenyírtam. Már csak a "piperetakarítás" van vissza. Az meg ráér. Ilyen jó dolgom se volt mostanában, mint, ami lesz. Ami pedig a kocsit illeti, hát nem irigyellek, mert engem a busz visz, meg hoz.. lábbusz.:-)
Válasz erre: Sanda
Mindig van valami, igaz, Ilona?