Osztálykirándulás
2011. május 21.
Pakoltam egész este, itthon ne maradjon valami. Fénymásoltatni a TB kártyát, a zsebpénz 500-as címletekben legyen, finomságok a szendvicsekhez, rágcsálni valók, stb...
Sikerült is ma reggel 00.15 körül lefeküdnöm.
Nagy nap ez a mai, a két 6.-os osztály kirándul 3 napra, Budapestre. Ezért venni kellett külön hálózsákot, a régi cipzárja tönkrement. De akkor már új póló is kell, meg egy trendi csőnadrág, és persze egy nyárias saru.
-Anya, a többi holmim már nem divatos - hallom a lánykámtól. Divatos az mind, csak ugye nőből van a Kicsikém.
Még felírattam a kullancs elleni védőoltást is, a nyár folytatásaként, szükség lesz rá.
Szóval volt teendő, de minden a helyére került. Csak a reggeli szendvicskészítés maradt mára, de azt indulás előtt szépen megcsinálom.
Először 4.45-re állítottam az mobilokat (kettő is ébreszt), hisz Apa 5.30-ra érkezik, és irány a vasútállomás.
5.45-kor van a gyülekező. A vonat 6.05-kor indul.
Mi van, ha elalszom?
Áááá, az nem fordulhat elő. Legfeljebb a következő vonattal utána megyek a csapatnak, és ott csatlakozik a nagylány. Kicsit necces lett volna 220 km-ert Budapestre felbumlizni, ha mégis így járnánk.
Így nem járhatunk, gondolatok, hess, el innen!
Inkább előbbre vettem az ébresztőket 4.30-ra.
Egy óra alatt szépen elkészülök mindennel....
Hulla fáradtan zuhantam az ágyba, se kép se hang, még álom sem jött felém, teljes hibernált mély alvás szépített pillanatok alatt.
Csak pár perc elteltének tűnve, világos pirkadat szűrődött a tudatomba. Sandán lestem a házimozi kijelzőjére, mennyi az idő?
Nem hiszem el! 5.20!
Édes Istenem, nem állítottam be a szombati napot, csak az időpontot módosítottam!
Teljes lezsibbadás a rémülettől, 10 perc múlva menetkészen indulni kell, itt az autó.
A Kicsikémet kiugrasztottam az ágyból, ilyen gyors ébresztő a katonaságnál sincs.
Rohanás, tumultus a fürdőszobában, pedig csak ketten vagyunk, a lányom, meg én.
Szendvicskészítés, minden a helyén, a kaputelefon megszólal: itt vagyok – jön Apa ismerős hangja.
-Pár perc, elaludtunk, sietünk.
Úgy is lett, smink nélkül is szép a korai ébredés.
Végigszáguldottunk a városon, a kocsiban közben kiképzést kaptam, hogyan kell az ébresztőt praktikusan megszervezni, egy előrelátó horgász intelmeit hallgatva.
Az állomáson még a többség utánunk érkezett, egy utolsó ellenőrzés, ugye nem maradt semmi sem otthon. Nem.
Most kezdődhet a 3 napos izgalom, ugye nem szakad rájuk az eső, lesz rendes kajájuk, jól alszanak (egy tornateremben, katonai ágyakon 45 gyerek+4 felnőtt....).
Mindegy, mi is kibírtuk annak idején.
Csak egy kérdésem maradt hátra: mit csináljak 3 napig itthon egyedül?
A bejegyzést írta: Je t'aime
Hozzászólások
időrendi sorrend
Millió pusz Orsolya
Szia drága Zsötem! Én is ma megyek Barbóval kikapcsolódni, szerepel a szomszédos városba..., Én is azon törpöltem inkább megyek mint egyedül legyek itthon! Biztos te is találsz elfoglaltságot, olyan gyönyörű idő van, legalábbis mifelénk!
Jöhet a kertészkedés! Nagyon szép napot kívánok neked!
Millió pusz Orsolya
Elfoglaltságom lenne bőven, csak rá kellene szánni magam. )
Ma még dolgozom is, holnap is. Írnivalóm is van bőven, és vár a hétvégi nagy takarítás. Most, hogy üres a gyerekszoba, kirámolom és selejtezem, mint ahogy egyszer Anubisnál olvastam. :) Ilyenkor lehet a sok kincset nyomtalanul szelektálni. Délután alvás is jöhet, és egy kis edzés is időszerű lenne már.
No meg napozni sem lenne utolsó, akár az erkélyen.
Olvasni valót is hoztam a Könyvtárból.
Nem fogok unatkozni, már látom.:)
Érezzétek magatokat nagyon jól, Barbónak sikeres szereplést! :))
Puszillak, Zsöti :)
Jöhet a kertészkedés! Nagyon szép napot kívánok neked!
Millió pusz Orsolya