Öt szó, mint száz... (Játsszunk!)
2016. március 18.
Cathy játéktársam felkérésére, a játék harmadik hetére kiírt öt szavam a következő:
alkonyat
csendélet
hidegzuhany
hajnalodik
tojás
Jöhetnek a sziporkák!
Egy teljes hét áll minden játékostársam rendelkezésére, hogy előhozza magából, ami per-pillanat benne van, a szavakról eszébe jut. Nézzétek el nekem, hogy tűkön ülök, hiszen nem is olyan könnyű ennyi rengeteg szó közül egyet is találni, nem ám ötöt? :-)
Ha nem tenném meg külön, itt mondom el.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Impresszionista.
Alkonyodott már, amikor megszólalt a telefonom.
- Ne ijedj meg! - szólalt meg, a túloldalon - mert azt nem akarom.
A maga csendes hangjával, halk nyugalmával, ahogy előadta, mindig is így szokta, a sógorom...
De inkább ne tette volna! - mert bennem a feszültséget egyre csak fokozta.
Megéreztem a hangjában, nyomokban.
A rossz hír úgy ért, mint valami hidegzuhany.
Amit mondott, bármilyen halk volt is, hallani sem akartam!
Mi mögötte van, az még visszavan!
Arról beszélni még nem tudok, nem is akarok - de ha nem teszem, úgy érzem, menten szétrobbanok!
Jobb is lenne talán, mert a hír hallatán mindent, mit szerettem volna, mi tegnap még fontos volt neki is, nem csak nekem: csendélet, ünnep, húsvéti tojásfestés?...,
egy szempillantás alatt elveszett, ez a hír, mindent befedett...
Semmi sem számít már! Mit szerettem volna, játszani minek, ha elveszítem a húgomat, a testvéremet!
E rossz hír összetörte egy pillanat alatt a szívemet!
Hajnalodik már, amikor álomra hajtom végre fejemet.
Ha nem szólok róla, - ezt tudnod kell!- menten összeroppanok,
pedig nekem élnem kell, mert segíteni, menni, ha kell, csak egyedül így tudok.
Oly sokáig együtt maradtunk, hogy alkonyodott már. Ránéztem a képre a falon. Ez egy csendélet -suttogta halkan. Hidegzuhanyként ért amit mondott hiszen én is erre gondoltam. A képen melyre mindketten meredtünk hajnali árnyak voltak s a konyhaasztalon egy frissen főtt sárga tojás ! Veled elfogyasztanám-mondtam halkan és megcsókoltam. :)
Csak egy rövidre jut időm:
Leszállt az alkonyat.
A szokásos csendélet fogad a férjem szobájában.
Koszos zoknik, szétdobálva, üres üvegek felborogatva.
A férjem hortyog az ágyon.
Legszívesebben levágnám a tojását.
Hidegzuhanyként ér a felismerés, ezért börtönbe is kerülhetek.
Annyit nem ér az egész, hiszen előbb-utóbb újra hajnalodik.
Csak egy rövidre jut időm:
Leszállt az alkonyat.
A szokásos csendélet fogad a férjem szobájában.
Koszos zoknik, szétdobálva, üres üvegek felborogatva.
A férjem hortyog az ágyon.
Legszívesebben levágnám a tojását.
Hidegzuhanyként ér a felismerés, ezért börtönbe is kerülhetek.
Annyit nem ér az egész, hiszen előbb-utóbb újra hajnalodik.
Leszállt az alkonyat.
A szokásos csendélet fogad a férjem szobájában.
Koszos zoknik, szétdobálva, üres üvegek felborogatva.
A férjem hortyog az ágyon.
Legszívesebben levágnám a tojását.
Hidegzuhanyként ér a felismerés, ezért börtönbe is kerülhetek.
Annyit nem ér az egész, hiszen előbb-utóbb újra hajnalodik.