Peches időszak

2022. március 23.

Vissza a naplóhoz

2017. május 10.-i jegyzet:

Apám nem sieti el a dolgokat, semmit sem intézett még. 3.-án, amikor kiderült, hogy nem lehet felvenni a pénzt, beszélt egy ügyintézővel, aki adott neki egy telefonszámot, amin eléri az ügyben illetékes nőt. Persze a kártyáján sosincs pénz... Mondta majd feltölti és beszél vele. Ez pontosan egy hete volt. Úgy volt, hogy hétfőn megy fel Pestre, intézkedni, de nem ment fel. Tegnap végre felment, de semmire nem jutott, mert nem volt ügyfélfogadás. Gratulálok! Hogy' lehet úgy felutazni ügyet intézni, hogy meg sem tudakolja az ügyfélfogadási időt? Jött azzal, hogy "de nincs pénz a kártyámon". Mondom van net, meg lehet nézni! Megnézte, azt mondta ma van. Na, mondom ügyes vagy, akkor ma kellett volna menni! Fú, néha nyugágy kell hozzá! Azt mondta majd felhívja a nőt. Ahhoz képest még mindig nem hívta, pedig tegnap feltöltötte a kártyáját. Mindig, mindennel húzza az időt, de ilyen helyzetben nem tudom miért tököl, persze tiszta ideg, de pont ezért kéne haladni. Majd a NYUFIG-hoz is menni kell, hogy átirányítsák az én pénzemet is, ehhez nekem is kell menni, mert azt mondja, hogy macerásabb a meghatalmazásos intézés, mivel tanú kell, meg kitölteni, ide-oda vinni, akkor inkább felcipel személyesen. Ahhoz a nőhöz is velem akar menni, aki a pénzt lezárolta. Sejtem, hogy velem akar hatni rá. Szereti az ilyesmit. Tegnap, mikor jött haza mesélte, hogy a buszon ment az ellenőr, ő meg kivillantotta a rokkantkártyámat és ahogy rápillantott az ellenőr, már meg sem nézte jobban, csak köszönte és ment tovább. Jót röhögött, miközben mesélte. Mondom tényleg marha vicces, hogy csalsz! Szóval most szívás van, mert ugye nagynehezen kifizettek 30.000-et a múltkor, hétfőn pedig postán, tehát maradéktalanul megérkezett az én 25.000-em, így lett volna 55 rugó, illetve 50, mert 5 már elment kajára a múlt héten, mégis alig van. 50 ezerből ellehettünk volna a hónapban, sőt, még jön pénz, de nem tudni, hogy azokat is leblokkolják-e és mivel apám ül a babérjain és nem beszélt a végrehajtóval, lila gőzünk sincs mire vontak és fognak-e még? Mivel ügyesen ügyfélfogadási időn kívül ment intézkedni, így adott a szarnak egy pofont, el sem kezdhették átirányítani a pénzt postára, így esélyes, hogy ezt is levonják, ha esetleg még mindig tartozik. Baromira kíváncsi vagyok mire vontak. Most egy vas sincs, számla sem lesz fizetve, kaja sincs szinte, ugyanis 50.000 lesz a macskakennel, amit már nem mondhat le, mert megépítették. (Én a helyében megmondanám a pasasnak, hogy várnia kell, mert ez történt a pénzzel és ami van, abból nyilván enni kell.) Mondtam neki, de azt mondja nem mondhatja le. Mondom ne legyél már ilyen tehetetlen! A pali sem várhatja el, hogy egy fillér nélkül maradjunk. Azt mondja "de akkor a Gabi megkérdezi, miért nincs még meg a kennel." Mondom tök egyszerű: elmondod neki is, hogy mi jött közbe. Azt mondja az kizárt, nem fogja hallgatni, hogy a Gabi cirkuszol vele. Gratulálok, hogy fontosabb a büszkesége, mint az, hogy rendesen együnk. Azt mondja megoldja. Tényleg eszünk, de napi egy tál leves, vagy egy szelet kenyér nem elég napokig, vagy hetekig. Mindezt azért, mert a volt barátnője sürgette, hogy csináltassa meg a kennelt és minél hamarabb hozza el a macskát. Akkor ugyan még nem tudta senki, hogy elveszik a pénzt, de önző, hogy csak az érdekli, hogy bármi áron kerüljön ide a macskája. Az állat nem egy játékszer, hogy megunom és lepasszolom! Bár jobb így, mert idegbeteg és ordibál vele, meg bántja. Az ilyennek ne is legyen állata. Mindig mondja, hogy elege van belőle, hogy vad, meg lehugyozza az ágyát. Talán ha nem idegbajoskodna, a macska sem lenne egy merő stressz és nem pisálna szerencsétlen össze-vissza, csak ő nem ért az állatokhoz. Ma hívta apamat, hogy mi van már a ketreccel? Persze apám mélyen hallgatott, hogy ha most kifizeti, akkor nem marad pénz és kaja sincs szinte. Elkezdte, hogy nem mehet szembe a Gabival, mert ő mindig segít és máskor nem fog. Mondom neki te egy szánalmas érdekember vagy és egy marionett báb! Ha nem mindig más hátán élne, nem hozná magát ilyen helyzetekbe! Engem is belevisz ezekbe.
Kiégett az izzó a konyhában, de nem vesz, mert már így is elvett a pénzből, hogy valamit együnk. A fejem napról-napra dagad az idegtől, hogy nem képes kiállni magunkért és szívunk. Ha ő akar nyomorogni a büszkesége miatt, az az ő dolga, de én nem akarok. Most higgadt vagyok, de vannak napok, amikor dühöngök. Addig jó, míg ilyen stabil vagyok, meg optimista.

A bejegyzést írta: Arnold91