újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Polgári alkalmazott

2013. január 12.

Vissza a naplóhoz

A jogosítványom megszerzése után rögtön „szűk” lett az addigi munkahelyem, - a lakatosműhely! A 18 év feletti fiatalemberek számára a katonai sorkötelesség, mint a nevében is benne van, - kötelező volt!

A fenyegetettség, mint Damoklész kardja, - ott lebegett az én fejem felett is. Mint afféle lázadó ifjú, mindenféle kötöttségtől, és előírástól irtóztam! Elhatároztam, hogy elmegyek dolgozni a katonasághoz polgári alkalmazottnak, - mint gépkocsivezető. Olyan, mintha gyárban dolgoznék, napi munkaidővel, fizetést kapok, és otthon alszom! A munkaidő letelte után pedig azt csinálok, - amit akarok! Minden hétvégém szabad! Ha kibírom 26 éves koromig, akkor megúsztam a katonaságot, - és nem kell bevonulnom!

Tehát beléptem a lakásunktól negyedórányira lévő központi katonai gépkocsi elosztó alakulathoz! Szépen civil ruhában vezetgettük a különféle vadonatúj személy és teherautókat, kétéltűeket, és más páncélozott harci járműveket. Ott tanultam meg például, hogy hogyan kell 3 – 4 egymásra akasztott pótkocsival tolatni! Az egy olyan „művészet”, amit sima, - akár 30 éves gépkocsivezető múlttal sem tud senki elsajátítani! Ugyanis tolatáskor minden pótkocsi rúdja más – más irányba csuklik!

Volt is egyszer egy ilyen „bemutatóm”! Egy nyerges vontató, melyre pluszként még egy pótkocsi volt ráakasztva, már a sokadik próbálkozásra sem tudott rátolatni a rámpára. Sokan néztük, és próbáltuk irányítani, de a szegény sofőr már nem látott a pipától!

- Pilóta bácsi, segíthetek? – kérdeztem Tőle. Ő kiugrott a kocsiból, és földhöz vágta a sapkáját.

- Menj vele, törd össze - ahogy akarod!- mondta mérgesen. Én beültem a fülkébe, jól előre mentem, és egy ívből betolattam a kívánt helyre. Az öreg sofőr mindezt kikerekedett szemmel figyelte! Mikor kipattantam a fülkéből, odajött, és kezet fogva gratulált.

Megnyugtattam, hogy nem benne van a hiba! Én meg hónapokig ezt gyakoroltam! Megvan ennek is a fortélya. És, hogy ne szégyenkezzen, hogy nem tudott betolatni a rámpára, mert minden tengely másik irányba fordul, - ha tolatnak! Barátsággal váltunk el.

A katonai belépőmmel bejáratos lettem a tiszti klubba. Ez egy meglehetősen kiváltságos hely volt. Kiváló éttermében első osztályú kiszolgálás volt, - harmadosztályú árakon. Saját mozija is volt, ahol bemutatás előtti filmeket vetítettek szintén olcsón. Elég sok főtisztet és tábornokot ismertem meg ott, a tiszti klubban!

Szépen múlt az idő civilként a katonaságnál. Élveztem ezt az életet, minden jó volt. Egyszer egy kétéltűvel, egy páncélozott úszójárművel, úgynevezett FUG-gal, megkergettem egy főtisztet, - aki kocsikat jött átvenni az ezredének. Futott előttem, mint a nyúl, - én meg csak bőgetve a FUG motorját, - utána! Addig kergettem, amíg csak át nem ugrott egy vizes árkot. Nem is lett volna baj belőle, ha nem állok meg. De én megálltam, és kidugva a jármű tetején a fejemet, - kiröhögtem!

Elment panaszkodni az ezredparancsnokhoz!

Két hét múlva megkaptam a behívómat!

A bejegyzést írta: emillio

Hozzászólások

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: emillio

A nagyképűség a 3 pótkocsis tolatáshoz nagyon kevés!
Inkább azt kell tenni, amit "Lenin apánk" mondott:
- Tanulni, tanulni, tanulni.....

Azt nem tudom ki mindenki biztatta fel őt, honnan jött az a kényszer, hogy megtanulja minden csínját-bínját ennek a tudományágnak, de a létező összes vizsgát, ami ehhez a nyerges vontatáshoz szükséges volt, megszerezte. A saját bőrömön is megtapasztaltam mi mindent volt képes ez alá rendelni... Lehet, hogy neki is rengeteget kellett ehhez - Tanulni, tanulni, tanulni?! Ráadásul mindezt katonaság után. :-)
A nagyképűség a 3 pótkocsis tolatáshoz nagyon kevés!
Inkább azt kell tenni, amit "Lenin apánk" mondott:
- Tanulni, tanulni, tanulni.....
Fenegyerek! Megkaptad a magadét! Mit mondjak, jogosan. Legyünk már igazságosak. Hány, de hány fiatal szenvedett a puszta gondolattól... és mindent elkövetett, hogy megússza. A mindent alatt értsd "mindent"... Tanúja voltam egy ilyen leszerelési kísérletnek... Meg is örökítettem egy írásomban. Miért is ne, nem én, hanem ő szenvedett!

Miért nem cikként tetted ezt fel? Jóóó!

Ja?... Egy valakit nem tudtál volna lepipálni a nyerges vontató bemutatóval... a nagy Ő-t. Fenegyerek volt, akár mint te, de "előnyödre" nála ehhez nagyképűség párosult.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: