Próba

Drága Ilikém! Le sem tagadhatnánk, hogy bennünket már csak az tart életben, hogy várjuk a tavaszt, a munka-, no meg az élet szeretete. Ezért ma én is utolsó téli álmomat álmodtam... és megállapítottam, hogy rettentő lusta vagyok... Azért csak kikecmeregtem az ágyamból a számítógépig, hogy ezt lepötyögjem... Nem lesz ez így jó, ha az első utam mindig oda vezet. :-)

Te, az ott a képen a kis kerted? Ott balra gyümölcsfák? Középen valami sétáló utca, haszontalan nagy füves terület - mondaná a volt párom. Mi van ott jobbra (csak nem már felásóztál?)

Nem hiszed el, de nálunk nem én vagyok a mag-beszerző..., hanem a lányom. Előszeretettel vásárolja a legkülönfélébb fűszermagokat - már van kettő évelő, ami be is jött - azt nézegeti, lapozgatja napjában... ha eljön az ideje, adogatni fogja a kezembe, én meg csak előkészítem a talajt, és belevetem...
Mondtam már neki, lányom, ez így nem lesz jó, ettől te nem fogsz megizmosodni, de mint a falra hányt borsó... csak nevet... :-)

Puszillak!

Én is elővettem. Erre elkezdett esni. :)

Drága Évi!

Az embert az tartja életben, hogy van mihez kötődnie még, van amit szeret, ahol munkálkodhat,amit még megalkothat. Ilyen egyszerü. Igy még az időskori élet sem silányul le vegetálássá. A tevékeny életben benne van a "tevés" öröme, ami fárasztó, ha monotonná válik, de a természet gondoskodik a változatosságról..Nagyon sajnálom azt, aki nem él, vagy nem tud élni ezzel a lehetőséggel.
Igen, az ott középen egy füves "sétány", ahol-mikor megvettem ezt a kertet, egy keskeny sáros utacska volt.Most jó végigmenni, kocsival beállni a fűre. Kétoldalt gyümölcsfasor volt, egyrészük elöregedett, az idő őket sem kíméli,-azokat kivágtam, helyükön veteményes van,amit összel apránként felások.De hátul szintén van egy veteményes, középen pedig egy kis épület pihenőhellyel.Ennyi.
De látod, -Neked nem kell magyarázni-még ez a kis terület is értelmet ad az életnek ebben a nagy össze-viszaságban. Mert hol lehetsz-e ma csak a magad ura,ahol nem kell a markodban a választási papírokat gyűrögetni, ahol nem a napi bűneseteket hallgatod, hanem a madarak énekét? Persze mindezért meg kell dolgozni, de mit adnak ingyen? Én ezt így fogom föl és megelőlegezem, szerintem Te is és még vagyunk egy páran..

Puszim, Ica

N ez Én is imádom a tavaszt:)