Reggeli mese Csodaszempillának
2011. február 23.
Hol volt, hol nem volt... egy Csodaszempilla Uraság...
Egyszer, amikor az úton poroszkált összetalálkozott a Vasorrú bábával. Rögtön tudta, hogy ő az, aki a kis robotembereket a világra segíti, hisz ezért volt bába. Látta, hogy szegénynek nagyon nehéz az ásója, amivel a szőlőhegyre indult dolgozni, ezért segíteni akart neki cipelni. De amikor el akarta venni tőle a terhét, amaz megijedt, mert azt hitte, hogy el akarja őt vele ásni. De Csodaszempilla Uraság megnyugtatta, hogy tudja, hogy a kedves bába nem krumpli, se nem csicsóka, és ezért eszébe sincs elásni. Így aztán megkapta az ásót, a vállára vette, és együtt mentek tovább.
Ahogy így bandukoltak, egyszer csak összefutottak a Házsártos királylánnyal.
A Házsártos királylánynak persze éppen rossz napja volt, így nem nézett rájuk jó szemmel. Azt mondta, hogy be fogja őket árulni az Emberevő Óriásnak, hogy barátkoznak, mert az nem illő, hogy két ennyire különböző ember barátkozzon. Persze Csodaszempilla Uraság nem rettent meg, hanem előkapta a mellényzsebéből a csillámporát és Házsártos királylányra fújt belőle egy kicsinykét. Az pedig nagyot tüsszentett tőle, mire hirtelen Szelíd hercegnővé változott. Nagyon elcsodálkozott saját magán is, mert nem lelte meg hirtelenjében önmagát. Ránézett Csodaszempilla Uraságra és zavarában lesütötte a szemét, mert olyan jóképűnek találta. De mivel a szelídség mellé félénkséget is kapott, ezért inkább gyorsan tovább ment az úton, hátha összeszedi a bátorságát.
Csodaszempilla Uraság pedig a Vasorrú bábával az oldalán és az ásóval a vállán, bambán nézett utána, hogy vajon ez meg mi a csuda volt?
- Menj utána, te bamba! - szólt rá a bába, mivel neki egyértelmű volt, hogy mi a pálya.
- Miért? - nézett rá értetlenül és összezavarodottan a csúnya hangnemtől Csodaszempilla Uraság.
- Mert, ha nem ragadod meg a szerelmet időben, később bottal ütheted a nyomát.
Csodaszempilla Uraság eldobott ásót és varázserejű csillámport a kezéből és Szelíd hercegnő után vágtatott hirtelen ott termett fakó lován. Amikor utolérte, levette a lábáról, azaz maga elé ültette a nyeregbe, és elkezdett vágtatni hazafelé, hogy kellőképpen megüljék az esküvőt. A Szelíd hercegnő meg sokkot kapott egy pillanatra, de aztán, miután magához tért, felnézett Csodaszempilla Uraságra, akit magában csak erőszakos fráternek nevezett a maga csendes módján, majd behúzott neki egyet a gyomrába, hogy annak ellilult a feje. Csodaszempilla Uraság ennek hatására rögtön tudta, hogy hirtelen feltámadt szerelme viszonzásra talált, de azért elővette a rózsaszín bilincset, hogy nehogy egyéb létfontosságú szerveit is sérülés érje.
- Jó légy, asszonykám! - szólt rá. - Ha jó leszel, a menyegzőnk után kapsz Eckler fánkot, Kalocsai fűszerekkel ízesített malacpecsenyét és Magos esszenciával teli forró fürdőt veszünk együtt. A Szelíd hercegnőnek a szava is elállt erre, és megbékélve a sorsával igent mondott az oltárnál. Természetesen megbilincselve, szabad akaratából.
Azóta szelíd csodaszempillák szaladgálnak a világban, akiket a vasorrú bába segített a világra és boldogan élnek, míg meg nem halnak...
Hozzászólások
időrendi sorrend
Az áldóját! Modern egy mese. És még humoros is! Gratulálok! :)))
Bár én a tiédtől vagyok igazán lenyűgözve. :)