Soha nem fogok sírni!

Szia Skoky! Igen kell néha a könnycsepp...,talán jobb lesz!Puszillak Orsolya

Orsolya, téged látatlanban, az írásaidon keresztül is sokan szeretünk. Ne félj semmitől! Ha ki is gördül néhány könnycsepp, attól megkönnyebbülsz!

Nagy ölelés! Skoky

Igazatok van...! Köszi nektek! Orsolya

Igaz Orsikám, hogy azokat nem akarjuk elfelejteni, akiket szerettünk, akik szerettek. Pedig hidd el továbblépni, önmagunk lenni, nem belekapaszkodva a múlt történéseibe, a szeretteink elvesztésébe egyenlő azzal, hogy nem leszünk gyengék és kiszolgáltatottak. Saját ragaszkodásunk a múlthoz az egyszeri szerelmünkhöz, a szeretteinkhez, nem elengedve őket, nem enged tovább lépni.
Ők sem akarnák ezt, hogy egy életen át sírjunk, szomorkodjunk.
Én a múltban nagyon sokat sírtam, amikor elvesztettem valakit. Ma már egyre ritkábban fordul elő, valahogy érzem, megerősödtem lelkileg is. Kevésé törik el a mécses, nagyon olyan dolognak kell történnie, ami felszínre hozza az érzelmeket. Ez nem érzéketlenség, ez egy tudatosság, ezzel is erősítve magam. Nekem kell talpon maradni, két lábbal a földön, nem mások kénye-kedve szerint, kiszolgáltatva élnem az életem, rá szorulva, belé kapaszkodva. Nem. A szabadság érzése, ami úgy érzem mára megérett bennem többet jelent, mint azt régen, kapcsolatban gondoltam. Nehezen adom fel.
Hát nem könnyű, de a világnak sem könnyű, elég sok rajtunk kívül álló dolog van, amin nem lehet, nem tudunk változtatni. Akkor legalább a saját életünket ne nehezítsük azzal, hogy másoktól függjünk, mások szeretetére támaszkodjunk. Én azt vallom saját magamban bízzak, higgyek elsősorban, és támaszkodjak, mert az a biztos. Én már csak ezért küzdök, hogy ez sikerüljön. :-)

A sírás egy lelki szelep, és néha ki kell engedni. Én sport szerűen így fogalmazok a dokinak is, a játék sípszótól sípszóig tart, míg a meccset le nem fújják lehet játszani és nyerni!!! Az én esetemben talán nagyon optimista megállapítás, de akkor is. Mikor kosárlabdáztam mindig ezt mondta az edző, és igaza volt. Feladni nem szabad. A küzdelem erősebbé és sokszor bölcsebbé tesz. A hibáinkat mindig elemezni kell, és meg kell nézni mit tettünk rosszul, hogy azt még egyszer ne kövessük el. Az ember a hibákkal és vétkekkel, könnyekkel és mosolyokkal teljes ember. Puszi Éva

Szia Nárcisz! Igen igazad van, de előre kell néznünk még ha nehéz is és erőt adni azoknak akiket szeretünk! Szeretném megköszönni neked a sok segítséget, mert bizony sokat köszönhetek neked!

Legyen nagyon szép napod! Puszka Orsolya

Pedig bizony nagyon sokat sírunk, ha egyedül maradunk...
Sorsunk meg van írva,.. szokták mondani, de hogy hogyan éljük az életünket, az elsősorban tőlünk függ. Gondjainkban elsősorban a családtagjainkra és a barátainkra számíthatunk.
Erőt mindig magunkból meríthetünk, picit hozzásegíthetnek mások a biztatásukkal és a szeretetükkel. Eszembe jutott egy aranyos kis idézet ezzel kapcsolatban, megosztom veled:

"Kérlek, mondd azt, hogy az élet csak egy játszótér,
És ha TE az ÉLET-mászókáról leestél,
Csak nevetve fölállsz és leporolod magad."

Szép napot neked Orsikám, szeretettel üdvözöllek, Jolcsi