újabb események régebbi események további események
20:40
D Klári módosította a naplóbejegyzését
20:37
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
20:30
D Klári új cikket töltött fel
15:33
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
14:44
Virág módosította a naplóbejegyzését
14:43
Virág új bejegyzést írt a naplójába
00:53
emillio új cikket töltött fel
22:59
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:53
Új cikk került fel a weboldalra
20:27
Új cikk került fel a weboldalra
00:05
Új cikk került fel a weboldalra
23:46
Új cikk került fel a weboldalra
23:22
Új cikk került fel a weboldalra
20:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:13
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
11:12
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:11
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
10:54
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:28
Black Ice módosította a cikkét
20:22
Black Ice új cikket töltött fel

Szeretetbank

2011. január 9.

Vissza a naplóhoz

Egészen hihetetlenek ezek az öregek! De komolyan! Időnként csak tátott szájjal csodálkozom, szörnyülködöm, és azért imádkozom, hogy valahogy megússzam ezt az állapotot. Pedig nagyon szeretem őket, tisztelem a tudásukat, a bölcsességüket az élni akarásukat, de néhány dolog igen csak bosszant némelyikükkel kapcsolatban. Sokfélék, akárcsak mi, fiatalok. Akadnak olyanok, akikkel bárhogy szeretnék, akkor sem tudok közös nevezőre jutni, kölcsönösen taszítjuk egymást. Elég csak egymás közelébe kerülnünk és mindkettőnkből kibújik a kisördög, aztán lehet a probléma bármilyen apró, képtelenek vagyunk megoldani. Mindig is zavart a kivagyi viselkedés, de ha ez fűszereződik egy kis namajdénmegmutatomneked mentalitással, attól őrizzen meg az Isten. Bosszant, ha valaki nem tisztel sem törvényt, sem hagyományt, csak megy a saját feje után, mert a dolgok neki járnak, de az meg sem fordul a fejében, hogy adni is kell, hogy kaphassak. Ez a szeretetbank. Csak annyit kérhetek számon, amennyit előzőleg betettem, vagy, ha a szeretetet kölcsön szeretném, akkor utólagosan, kamatokkal kell az a bankba visszaszolgáltatni. Nem elég a misén az első sorban ülni és eljátszani a jó keresztényt, a templomból kilépve gyakorolni is kell a szeretetet. Nem elég az igét meghallgatni, hirdetni is kell, és aszerint élni is kell. Nos, ezt sokan elfelejtik, és csak saját sivár kis életük kerül a középpontba. Aztán jönnek a szorongások, az éjszakai nem alvások, a magány, a társtalanság. Könyörgöm! Hogyan találna olyan társra, barátra, aki folyton csak a saját problémáját szajkózza, képtelen a másikra figyelésre és az alázatra? Minden kapcsolat alázat. Képesség, adomány, ajándék, nevezhetjük bárhogy, egy a fontos, ki kell lépnem az önsajnálatból, a magamra figyelésből, az önzésből és a lényem egy darabkáját át kell nyújtanom valaki másnak. Egy másik embernek, aki az enyém mellé teszi a sajátját, és így alkotunk ketten egy egészet. Egy egységet. Figyelünk egymásra, megosztjuk a gondolatainkat, bánatunkat és örömeinket. Ettől aztán kinyílik a világ, és már nem is lesz fontos a saját bajom, fájdalmam, mert már nem egyedül viszem a keresztet, van társam, aki segít cipelni azt, letörli könnyeimet, egy pohár vizet ad, amikor pedig eljön a búcsú pillanata, egy imát mond a betegágyamnál.

A bejegyzést írta: Nurse

Hozzászólások

időrendi sorrend

2011. január 11. 07:28
Drága Nurse! Milyen igaz a szeretet az egyik legfontosabb alap az életünkbe! Legyen tündérien szép napod! Ölcsi Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: