újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Szilánkok

2012. február 26.

Vissza a naplóhoz

Közeleg az éjfél, szürkeállományom tekervényei lázasan vetítik a képeket. Filmszerűen pereg le előttem az életem... Nem halni készülök, csak tőlem szokatlan módon mérleget készítek.

Nem szeretem a születésnapomat, névnapomat ünnepelni, nem szeretem magam ünnepeltetni... Sokkal inkább szeretek adni, mint kapni, így a saját "ünnepeimből" sosem lesznek ünnepek. (Ennek ellenére, viccesen szoktam megjegyezni, hogy mindenkinek a névnapján nem lobogózzák ám fel az országot!)

Nem jellemző rám, hogy évfordulón számadást készítek, de ez most más, mint a többi. Ezúttal az elmúlás szele megcsapott.
Fura lelkiállapotba kerültem, mondhatnám azt is, elvesztettem magam. A máskor humoros, vidám Tekla beburkolta magát a fájdalom ködébe, visszahúzódott és emlékezett...
Eszembe jutottak elhunyt szeretteim, régen volt barátságok, szerelmek, más gyermek- és felnőttkori emlékek, a feledés homályába veszett megannyi tükörcserepek.
Életem során hányszor és hányszor tettem fel magamnak a kérdést, hogy miért vagyok itt a földön? Hányszor és hányszor éreztem azt, hogy kölcsön kaptam egy testet és benne mégsem én élek. Évtizedeken át sodródtam az árral, mintha tényleg nem az én életemet éltem volna.

Az út mindenki számára kivan jelölve. Számomra is. Érzem; mégis oly sokszor tiltakoztam ellene. Mindig mások boldogságát helyeztem előtérbe, míg a magaméval nem törődtem. Majd amikor 3 éve megtört a jég és hirtelen úgy éreztem, megtaláltam a boldogságot, egy egészen más, eleddig ismeretlen világ tárult elém.
Akik ismernek, most biztosan felhördülnének és érveket sorakoztatnának fel. Középiskola után munkát kaptál, férjhez mentél, gyerekeket szültél, van hol élnetek, van autótok, van folyamatos munkaviszonyotok, valamennyi - még a legsúlyosabb - betegségből a végén szerencsésen jöttél ki, ha sokszor gyötrelmek árán is, de az eléd tornyosuló akadályokat is leküzdötted, lehetőséged volt - önköltséges alapon - folyamatosan tanulnod, munkádban szereztél elismerést, tiszteletet, nagy részed volt abban, hogy a falu, ahova 27 éve költöztél a Te kezdeményezésedre, kreativitásodnak köszönhetően jelentősen megváltozott, szereztél számtalan végzettséget, két diplomát önerőből... és ez nem elég a boldogsághoz? Sokan hihetnők azt, hogy telhetetlen vagyok.
Sem telhetetlen, sem elégedetlen nem vagyok, csak hiányzik valami, az az aprócska valami, mely talán mindennél fontosabb ahhoz, hogy a mindennapok terheit könnyebben viseljük. Ha igazán őszinte akarok lenni magamhoz, így fogalmaznék - hiányzott.
Míg korábban féltem rá/belegondolni, ma már biztosan tudom, hogy segítésre és örök boldogságkeresésre vagyok kárhoztatva.

Fentebb említettem, hogy 3 éve megtört a jég.
Három év... mely három év során háromszor jártam fenn az érzések és érzelmek legmagasabb fokán, megismerve a zenitet.
De mint tudjuk, semmi sem maradhat büntetlenül, ennél fogva velem sem történhetett másként.
Háromszor merültem alá a mélybe, megismerve a pokol legsötétebb bugyrait. A harmadik mélybe merülésem kis híján az életembe került. Konklúzió? Van.
Megtanultam a leckét, ma már tudom, a boldogságnak ára van. A boldogság egyfajta kiváltság.
Nem vagyok megkeseredett, ám beletörődtem, hogy e földi éltem során nem találom meg a másik felem. A keresés és ennek felismerése többszörös lelki terhet rótt rám, sokáig lelkiismeret furdalás gyötört az érzéseim miatt, hiszen...
"Tanulj meg vágyakozni az után, ami a Tied" - olvashatjuk a Nők Lapjában.
Ma már nem keresem a boldogságot, élem mindennapjaimat és reggelente úgy kelek, hogy minél több örömet szerezzek hozzátartozóimnak és tágabb környezetemnek.
S ha egy-egy pillanat varázsát sikerül megfogni?... igyekszem azt másokkal is megosztani.

- Hamisgyöngy -






Video: youtube.com

A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

időrendi sorrend

"Boldogok azok, akik észreveszik a szépet olyan helyeken, ahol mások semmit sem látnak."
Camille Pissarro

Jó cikk!

Puszi! V.
Szia Hamisgyöngy!

Konkrétan mi is történt 3 éve?

"A boldogság nem rajtunk kívül hanem bennünk van!"

Üdv,

L.
Köszönjük szépen Hamisgyöngy!

Igazán elgondolkoztató dolgokat hoztál nekünk!

Pussz, Tündér
Szia Hamis, azaz Tekla!

Én azt gondolom, mindenki életében jönnek pillanatok, amikor fent vagy lent érzi magát, menny és pokol, de épp tegnap magyaráztam édesapámnak, hogy aki feladja azt, amire született, az nem teljesítette a sorsát (karmáját). Lehetünk akárhány évesek, tenni kell, tennünk kell, mert akkor léphetünk előre, fejlődni, tanulni, élni, szeretni nem feladni és sodródni. Ez a cél, s ebben mindenkink egyéni szerepe van, hozzátenni minden lélegzettel a jövőhöz. Nagyon tetszett az írásod, végtelenül őszinte volt és becses gondolatokat adtál vele.

Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdv:Ailet
Kedves Tekla!

Mindannyiunknak le kell ülni néha és szembenéznie az élete alakulásával, számvetést készíteni és szembenézni saját magával. Jól, vagy rosszul vettük-e a kanyarokat? Szükségünk van arra, hogy megálljunk egy-egy pillanatra...
Szépen megírt önvallomás. :-)

Puszi,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: