Születésnaposok
2012. január 16.
Úgy döntöttem, spórolok a hellyel és az időmmel, felesleges cikket is írni, meg naplót is, így hát csak naplót írok s ebben emlékezek meg az aktuális napi kedvencemről. Mai kiválasztottam tehát:
Mikszáth Kálmán
1847. január 16.-án Szklabonyán (Mikszáthfalva) született, magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő († 1910 május 28.)
Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye). Mikszáth iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte, ahonnan 1868-ban Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az „Elbeszélések”, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. 1878-ban a Szegedi Naplónál helyezkedett el, mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. 1880 körül a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett.
1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. Utolsó munkája, A fekete város, könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg. Szülőfaluját (Sklabonya) Mikszáthfalvának nevezték el utána.
Munkáiból néhány:
- Nibelungok harca (1873)
- Pecsovics világ (1874)
- Elbeszélések. (1874)
- Tündérvilág (1875)
- A vármegye rókája (1877)
- A tót atyafiak (1881)
- A jó palóczok; 15 apró történet (1882)
- A frivol akta; Brézói ludak (1882)
- Herczeg Eszterházy Miklós kalandjai szárazon és vizen (1882)
- A tisztelt ház (1886)
- A beszélő köntös (1889)
- A galamb a kalitkában (1892)
- Szent Péter esernyője (1895)
- A gavallérok (1897)
- Különös házasság (1900)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-07)
- A fekete város (1908-10)
Köszönjük Mikszáth Kálmán munkáját, hogy az utókor teljes képet kaphat az akkori világról!
kép: internet
infó: wikipédia
Boldog Születésnapot minden ma ünneplőnek!
Ma sem marad el a video, Tóth Gabitól találhattok fenn egyet a videóink között.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Xaide
Pussz, Tündér