újabb események régebbi események további események
08:11
Pinokkió módosította a cikkét
07:38
Pinokkió új cikket töltött fel
08:55
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:50
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:45
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:43
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:40
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:37
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:36
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:35
Tündér módosította a naplóbejegyzését
17:36
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
06:46
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:40
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Születésnaposok

2012. február 3.

Vissza a naplóhoz

Csoóri Sándor

1930. február 3.–án született magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus.

Csoóri Zámolyon született, református parasztcsaládban nevelkedett, majd 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban. Később az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960- as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat.

A Belvárosi kávéházban (Budapesten) jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte.
A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel, mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.
Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek eleje óta. Szociográfiát, szociográfiai jellegű kisregényt és gyermekverseket is írt. Kósa Ferenc és Sára Sándor néhány filmjének forgatókönyvírója volt. Összegyűjtött versei 2000-ben láttak napvilágot, 2004-ben megjelentek meg válogatott versei. 2007-ben Tizenhét kő a parton címmel jelent meg esszékötete. 2009-ben Harangok zúgnak bennem címen adott ki újabb verseskötetet.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Népszerűsége 1990-ig rendkívül magas volt. Előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Néhány műve:

- Tudósítás a toronyból (1963)
- Lekvárcirkusz bohócai (mese -1969)
- Iszapeső (1981)
- Lábon járó verőfény (mese-1987)
- Moziba megy a Hold ( mese - 2008)

Díjai :

- József Attila-díj (1954, 1970)
- Alföld-díj (1978, 1990)
- Herder-díj (1981)
- Bibó István-díj (1984)
- Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
- Déry Tibor-díj (1987)
- Fitz József-díj (1989)
- Kossuth-díj (1990)
- Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
- Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja (1990)
- Eeva Joenpelto-díj (1995)
- Károli Gáspár-díj (1997)
- Magyar Örökség Díj (1997, 2005)
- Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
- Magyar Művészetért Díj (2004)
- Balassi Bálint-emlékkard (2006)
- Prima Primissima díj (2008)


Boldog Születésnapot Csoóri Sándornak és minden ma ünneplőnek!

Kép: internek
Infó: wikipédia

Ma Felix Mendelssohnra emlékezve hoztam egy videót, akinek a nászindulót is köszönhetjük.

A bejegyzést írta:

Hozzászólások

időrendi sorrend

 
Köszönöm, hogy olvastatok.
Xaide
Köszönjük Xaide!

Pussz, Tündér
Sajnos én semmit sem olvastam tőle de mindjárt bepótolom.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: