Születésnaposok
2012. február 13.
Csók István
1865. február 13-án született (a dunántúli Pusztaegresen) magyar festőművész († 1961. február 1.)
Atyja népi származású, iparoscsaládból való jómódú molnármester volt. Kiterjedt rokonsága, barátai, ismerősei mind a polgárosztályhoz tartoztak. István gyerekkorában véznácska, beteges volt, akit mindenki csak kényeztetett. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni kedvencüket. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Párizs tárolója volt a XIX. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni és ezért nem választotta az állami főiskolát, az Académie des Beaux-Arts-t.
Nagybányára ment eztán, de a táj nem kötötte le. 1903-tól Párizsban 7 eredményes esztendőt töltött.
1914-ben nagy sikerű kiállítása volt a Műcsarnokban. Aktábrázolásának több szép darabját ismerjük, közte Thámár (1905). Csók párizsi éveire esnek azok a Magyarországon fogant festményei is, melyekben a Dunántúl népének színességét ünnepelte. Álláspontja gyönyörködés volt a népélet, népviselet színességében, a fiatalság életerejében, szépségében, egészségében. Csók István a századelő koloritgazdag, ösztönös érzékkel impresszionista, kiváló festője. A benyomás eleven rögzítése, tájat, tárgyakat egybefoglaló látása egyéni módon és magas színvonalon jelenik meg.
Kiválóak Züzü lányáról festett képei, szépek balatoni képei. Az 1910-es évek végén ismerkedett meg a magyar tengerrel, melyből megtermékenyítő szerelem lett, s amelyből évtizedekig ihletet merített.
Különös derű jelenik meg a Keresztapa reggelije c. képén, ez az alkotása és a Tél a tavaszban című áll legközelebb a nagybányai stílushoz, a természet és az emberi érzelmek találkozási pontjához. Az Ernst Múzeumban 1935-ben kiállításon mutatták be félévszázados munkásságának legjavát. Évről évre részt vett a képzőművészek szövetségének kiállításain, ahol 1951-ben búcsúzott utolsó jelentős alkotásával, a Háború és Béke című, hármas tagozatú festményével.
Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be, maga is több nyarat a nagybányaiakkal töltött még fiatal művészként (1897-1901 között). Tanítványai nem felejtik meleg emberségét és segítőkészségét. 1932-ben Vaszary Jánossal együtt kényszer-nyugdíjazták baloldali tanítványai támogatása miatt.
Néhány képe.
- „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora) (1890)
- Szénagyűjtők Árvák (1891)
- Báthory Erzsébet (1895 körül))
- Cserényben (1900) (Népi életkép)
- Tulipános láda 1910
- Tél a tavaszban (1913)
- "Honni soit qui mal y pense…" (Aktfestmény 1925 )
- Szivárvány a Balaton felett (1930)
- Keresztapa reggelije (1932)
- Borospince (1944)
Köszönjük Csók István teljes munkásságát és tanításait!
Minden ma ünneplőnek Boldog Szülinapot!
Kép:internet
Infó. Wikipédia
Egy másik születésnapos előtt tisztelegve kis asszociációval egy videót hoztam. A hölgy Kim Novak amerikai színésznő. A magyar Kimnowak – Gyémánt c. dalát a videóink között találjátok
Hozzászólások
időrendi sorrend
Xaide
Pussz, Tündér