újabb események régebbi események további események
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

Születésnaposok

2012. február 18.

Vissza a naplóhoz

Jókai Mór

1825. február 18. – án született (Komárom), magyar író, a „nagy magyar mesemondó” († 1904. május 5.)

Dr. ásvai Jókay Móric a polgári neve, apja és a keresztlevele után. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.

A kis Móricban korán jelentkezett az erős képzelődés. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nem igen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édesatyja, ki barátja volt az irodalomnak, színészetnek és maga is írogatott időtöltésből verseket, rajzolgatott, festett, mesélt az 1809-es nemzeti felkelésről, melyben részt vett; valamint édesanyja, ki jeles adomázó volt. Mindezen hajlamokat Jókai a szüleitől örökölte. Kilenc éves korában megjelent két verse nyomtatásban, melyeket Tóth Lőrinc vitt magával Pestre s ott adatta ki.

Jókai kiváló eredményekkel végezte iskoláit és közben egyre többet írt. Többek között Petőfivel pedig szoros barátságot ápolt. Így az irodalmi és politikai szerepvállalása szinte egyértelmű volt pl. a ’48-’49-es eseményekben. A móri csata után, 1849. január 1-jén ők is Debrecenbe menekültek. Itt is hírlapírással tartotta fenn magát; február 22-én megindította az Esti Lapokat, melyet az alkotmányos irány független képviseletére alapított. A szerepvállalásért bizony üldözték is, de végül szerencsésen megmenekült.

Az 1850-es években Jókai egyike volt azoknak az íróknak, kik tollukkal a nemzetmentés nagy ügyének tettek halhatatlan szolgálatot, s többet e téren nem tett nála senki. A közélet sorompói le voltak eresztve, Jókait semmi sem vonta el az irodalomtól, kizárólag annak élhetett, s ekkor jutott el dicsősége és hatása tetőpontjára. Nagyon sok regényt írt és az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Ez volt a legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett.

1886. november 20-án vesztette el nejét, Laborfalvi Rózát, s ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Felesége halála után Olaszországban keresett vigaszt. Jókai költészete a haza határain túl is hódított és terjesztette a magyar név becsületét Európa minden népe között.

Jókai viszonya Benke Róza lányával időközben megromlott, mert az idős író 1899. szeptember 16-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. Fiatal feleségével Nászútra utaztak és ettől kezdve ismét termékeny és ünnepelt íróvá vált. Körbeutazta Európát és az utolsó útján Jókai 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. 1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: "Aludni akarok". Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban.

Tagságai, díjai:

- Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. tagja
- A cs. és kir. szab. triesti általános biztosító társaság központi igazgatóságának igazgató-tanácsosa
- A Dugonics-társaság tiszteletbeli tagja
- A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága és felügyelő-bizottságának alelnöke
- A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének Igazgatóságának tiszteleti, rendes és igazgatósági tagja
- Az Otthon írók és Hírlapírók körének tiszteleti elnöke
- A Petőfi-társaság alapítója és elnöke
- A Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. igazgatósági elnöke
- Concordia jótékonysági egylet dísztagja
- A Szent István-rend lovagja
- A Szent Száva-rend nagy keresztje
- Budapest székesfőváros díszpolgára
- Szeged szabad királyi város díszpolgára

Remekművei közül néhány:

- Erdély aranykora (1852)
- Egy magyar Nábob (1853-54)
- Kárpáthy Zoltán (1854)
- Szegény gazdagok (1860)
- A kőszívű ember fiai (1869)
- Rab Ráby (1879)
- Az arany ember (1885)

Köszönjük a magyar íróóriásnak örök érvényű munkásságát!

Kép: internet
Infó: wikipédia

Minden ma ünneplőnek boldog Születésnapot!

Ma egy Beatles dalt hoztam Yoko Onora való tekintettel. Isten éltesse Őt is.

A bejegyzést írta:

Hozzászólások

időrendi sorrend

 
2012. február 19. 13:58
Igen, hosszú, eseménydús, valamint értékes élete volt, na és szép halála. Büszkék is lehetünk rá!

Köszönöm
Xaide
2012. február 18. 22:17
Köszönjük Xaide!

Nagyon büszkék vagyunk rá!

Pussz, Tündér
2012. február 18. 19:56
Az arany ember a kedvencem! Puszi érte! V
2012. február 18. 15:35
Ilyen fiatal csaj mellett nem csodálom hogy a végén már csak aludni akart. Szép halál.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: