Naptár

«	2012. március					»
H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31

Születésnaposok

2012. március 1.

Vissza a naplóhoz

Sandro Botticelli

1445. március 1.-én született itáliai festő, a korai reneszánsz (Quattrocento) idején a firenzei iskola legjelesebb képviselője († 1510. május 17. )

Első munkáin felfedezhetők mestere, Filippo Lippi, s más firenzei vagy Firenzében megforduló művészek hatása, mint Verrocchio és Pollaiuolo. Később az ezeknek a festőknek műveiben fellelhető feszültséget, drámaiságot Botticelli képein felváltja a finomság és az érzékenység. Mindez jól észlelhető egyik korai képén, a Szent Sebestyént ábrázolón. Ebben az időben készült egyik leglíraibb alkotása, a Rózsás Madonna is. A Medici-családdal való kapcsolatából keletkező egyik első festménye a Konvertiták oltára, amelyen a család több tagját is megörökítette, de ez a mű erősen megsérült az idők folyamán. A Mediciekről több portrét is készített, ezek közül a legjelentősebbek a Férfiképmás Cosimo il Vecchio medalionjával és a Giuliano de’ Medici arcképe, amelyből több változatot is készített.
Akkoriban született az itáliai reneszánsz egyik legismertebb alkotása, A tavasz. A képet a belőle áradó harmónia, elegancia és szépség igazi mesterművé teszi. Értelmezéséről még ma is viták folynak, az sem világos, milyen alkalomra készült; egyesek Giuliano de Medici és Simonetta Vespucci szerelmének vagy Simonetta halálának allegóriájaként magyarázzák. A teljesen árnyéktalan, örökkévalóságot sugallmazó kertet és Flora ruháját számtalan virág díszíti; mintegy ötszáz növényfajt azonosítottak a festményen. Botticelli másik mesterműve és a művészet történetének egyik legismertebb festménye, a Venus születése is ebben az időszakban keletkezett. A tavaszhoz hasonlóan Botticelli ezt a művét is a művelt, irodalomban, filozófiában, mitológiában jártas közönségnek szánta, aki megfejthette a kép rejtett allegóriáját. A kép ikonogáfiájának megfejtését valószínűleg a Firenzében uralkodó újplatonizmusban kell keresni: a szépség a szellem és az anyag, az eszme és a természet egyesüléséből születik. Szintén Giuliano de Medici és Simonetta Vespucci szerelme lehetett a forrása a Venus és Mars című kép születésének.

Később, miután Savonarola ( szónokló barát, a vallásosságot hirdette) hatása alá került, Botticelli stílusa megváltozott, szigorúbb, szomorúbb lett, műveinek ritmusa feszültebb, szögletesebb. A háttérben a szelíd toszkán táj benépesült flamand hatásokat tükröző kastélyokkal. Drámai feszültségkeltésének végső határáig ment el a ma az Uffiziben látható Angyali üdvözleten. Utolsó évein eluralkodó misztikussága árad a Szent Jeromos utolsó áldozásából. Az emberi dráma és a nyugalmas szépségű környezet között feszülő ellentét Botticelli több képén felbukkant.
Botticelli művészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a „férfias” jelzővel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erőt és határozottságot, stílusalakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz művészeinek.

Wierdl Zsuzsa restaurátor és Prokopp Mária művészettörténész véleménye szerint valószínűleg Botticelli egy igen korai freskóját találták meg Esztergomban, Vitéz János egykori esztergomi érsek dolgozószobájában. A főpap az elmélet szerint Filippo Lippit bízhatta meg palotája kifestésével, akivel Magyarországra érkezett Botticelli is. A tőle származó freskórészlet a négy erényt ábrázoló nőalakok közül a Mértékletesség.

Köszönjük az egyik legnagyobb reneszánsz mesternek örökérvényű és szemet gyönyörködtető munkáit.

Kép:internet
Infó: wikipédia

Ma is egy születésnapostól hoztam videót, ő Kesha egy ifjú énekesnő. Isten éltesse őt és minden ma ünneplőnek is szép napot!