Tavaszi délután
2017. május 14.
Erőtnyelő tavaszi délután
virágokat bontott a cseresznyfám,
méhek zümmögnek, új élet sarjad,
enyhe szellő borzolja szőke hajad..
Gólya szállt el felettem a kék égen,
galambok turbékolnak a kéményen,
fűnyiró berreg a szomszéd kertben,
emberek szorgoskodnak a földeken.
Én is ültetek, szórom a magokat,
mig a nap lemegy s leszáll az alkonyat.
Annyi mindent szeretnék még tenni!
Minden munkás nap a jövőt jelenti.
De az én jövőm már kurta, fáj nagyon,
egyre fáradok, mint most is, e tavaszon.
Talán nem utolsó még, de erőm fogy,
múlik az idő,-de ne akárhogy!
Minden nap hálát adok Istennek,
hogy reményt ad, új reggelt, élhetek.
Tél után a tavasz, nyár, évszakok,
S most újra ébrednek a fényes napok..
- B Ilona Tóthné -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Én is köszönöm!
Válasz erre: Sanda
Ezt az érzést úgy is ki lehet fejezni egyszerűbben, Ilonám, hogy az ember már annak is örül, hogy lyuk van a fenekén...Már ha ismered ezt a kissé vulgáris népies mondást.
Válasz erre:
Ugye, milyen egyszerű egy érzést kifejezni egy másik ember felé, anélkül, hogy szólnánk egy szót is, vagy kimondanánk?!
Én is köszönöm!
Az élet ajándék és hálásnak kell lennünk minden pillanatáért.
De ,az is eszembe jutott róla,hogy: Merj élni,meghalni bárki tud.
herdika