Tegnap és ma
2012. március 25.
Lassan jön a lift. Állok előtte, várok. Semmi nem sürgős, válogatom az újságokat, leveleket a postaládából. Annyira elmerültem a szelektálásban, hogy szinte megijedtem a bejárati ajtó csapódásától.
Mellém röppen két tini lány. Nevetgélnek, fecsegnek. Ismerem őket a lépcsőházból. A köszönést mellőzik már régen. Engem sem zavar a másféle világuk.
- A holnapi bulira vetted azt a vacakot? - int a reklám szatyor felé a fejével a festett vörös hajú.
- Miért? - kerekedik el a szeme a bronzos melírosnak.
- Hááát, te tudod, az a srác nem bukik erre a cuccra... - Cigarettát vesz elő a zsebéből.
- Még rágyújt - ijedek meg, úgy is kicsi a lift, levegőtlen, de nem, csak tartogatja, várja a hatást.
- Nem is azért vettem... ne hidd, hogy nem tudom... a múlt héten te is voltál vele!
Nagyot nézek.
- Na ja, nem egy nagy szám a gyerek!
- Ki az manapság? - gondolom.
- Azért utána... abban a fehér Mazdában nagyot alakítottunk...
- Ugyan már, az tavaly megvolt nekem, mit akarsz? - fordít egyet a rágógumiján.
Megérkezik a lift, beugranak, gombot nyomnak. Én pedig elindulok a lépcsőn. A többi részlet nem érdekel.
Rovom a kanyarokat felfelé és gondolkodom. Nyolc emelet van előttem, nem sietek. Lassan felérek a lakásom elé. Kulcsot keresek, majd a fürdőszobában kezet mosok. Kilépek az erkélyre, friss levegőt szeretnék. Letekintek. Négy sávos csomópont, autók tömege... friss levegő?
A járdaszigeten megpillantom azt az idős házaspárt, akik itt a közelben laknak. Életkoruk megállapíthatatlan. Lassan lépegetnek át a zebrán, kézen fogva. Mindig így járnak, csendesen beszélgetve. Micsoda különbség, az előbbi kép és ők... Színes, tarka világ.
Érteni próbálom mindkettőt, ez utóbbit könnyebb.
- Sonkoly Éva -
Video: youtube.com
Illusztráció: Bodor Ilona Tükörkép c. fotója
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tinta
Szerintem az utolsó kép az idilli mindenki számára a szíve legmélyén: együtt öregedni meg azzal, akit szeretsz, és még ilyen korban is kézenfogva együtt sétálni.
Viszont úgy érzem, a tinik sajnos bele vannak kényszerítve a jelenlegi helyzetükbe, ami olyan, amilyen. Nagyon kevesen vállalják, hogy úgymond "szembe ússzanak az árral", és ez a bátorság a legtöbbször nemhogy pozitívumokkal, hanem kirekesztéssel jár.
A szívük mélyén azonban ezek a tinik is egy társra vágynak, akinek (egy dalrészlettel élve) "a szemében lepereg az életük, és ők nyugodtan nézhetik."
Legyünk optimisták, biztosan lesz majd közöttük olyan is...
Üdv. Éva
Válasz erre: Ailet
Szia Éva!
Én is remélem, hogy megértik egyszer mi a fontos...
Üdv:Ailet
Veled reménykedem!
Üdv. Éva
Válasz erre: MindenHatÓ
Megírtam. ;-)
Viszont úgy érzem, a tinik sajnos bele vannak kényszerítve a jelenlegi helyzetükbe, ami olyan, amilyen. Nagyon kevesen vállalják, hogy úgymond "szembe ússzanak az árral", és ez a bátorság a legtöbbször nemhogy pozitívumokkal, hanem kirekesztéssel jár.
A szívük mélyén azonban ezek a tinik is egy társra vágynak, akinek (egy dalrészlettel élve) "a szemében lepereg az életük, és ők nyugodtan nézhetik."
Válasz erre: Sonkoly Éva
Kedves Ailet!
Igen, néha káprázik... én akkor tisztán láttam, onnan fentről azt mi szép az életben... csak remélni merem, hogy a tinik felnőttként kicsit másként gondolkodnak majd!
Üdvözlettel, Éva
Én is remélem, hogy megértik egyszer mi a fontos...
Üdv:Ailet
Válasz erre: Sonkoly Éva
Kedves Mindenható!
Minden sokszínűség érdeklődést kelt! :)
Üdvözlettel, Éva
Nekem is tetszett, nagyon jól ábrázoltad a generációk közti különbséget. Én magam is inkább az idősebbekhez közelebb tartozónak érzem magam, valahogy meghittebb. Szebb.
Puszi, V.
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia Évike!
Ez nagyon aranyos, tetszett. :-)
Puszi,
Éva
Köszönöm olvasásod!
Szeretettel, Éva
Válasz erre: Tündér
Kedves Éva! Nagyon köszönjük a cikket! Nagyon jól ábrázoltad a világod kicsiben. Érdekes volt! Pussz, Tündér
Ezt a kis gondolatsort szeretettel hoztam, örülök ha tetszett!
Pussz, Éva
Válasz erre: MindenHatÓ
Éppen ma fogalmaztam meg egy cikket a metrón. Talán holnap lesz erőm leírni...ehhez kapcsolódik vagy nem ;-)) témájában kicsit, vagyis csak a sokszínűség...más megvilágításban. Remélem felcsigázódtatok...
Minden sokszínűség érdeklődést kelt! :)
Üdvözlettel, Éva
Válasz erre: Bianka
tinilány, reklámszatyor, így is kicsi a lift, ...Am. nagyot üt a cikk:)
Szeretettel, Éva
Válasz erre: Ailet
Szia Éva!
A világ attól szép, hogy változatos, csak néha a sok színtől már káprázik az ember szeme. Az érem két oldalát érdekesen adtad vissza.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv:Ailet
Igen, néha káprázik... én akkor tisztán láttam, onnan fentről azt mi szép az életben... csak remélni merem, hogy a tinik felnőttként kicsit másként gondolkodnak majd!
Üdvözlettel, Éva
Ez nagyon aranyos, tetszett. :-)
Puszi,
Éva
A világ attól szép, hogy változatos, csak néha a sok színtől már káprázik az ember szeme. Az érem két oldalát érdekesen adtad vissza.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv:Ailet