Telik az idő
2014. december 2.
Puha léptekkel jönnek, s mennek a napok, Mikulás bácsi már csomagolja az ajándékokat, útra kész a rénszarvas szán.
Már csupán az a kérdés, hogy nekünk mikor sikerül felkészíteni lelkünket az ünnepekre?
Mi lesz hatodikán az ablakba tett cipőben?
Huszonnegyedikén lesz-e karácsonyfa és ha lesz, ajándékot is találunk alatta?
Miért csodálkozol a kérdésemen?
Közel négymillió ember él a létminimumon, vagy az alatt.
Te, fővárosban, nagyvárosban élő, ezt el sem tudod képzelni, mert környezetedben csillog-villog utca és üzlet, árusok kínálják portékáikat úton és útfélen, zsebedben ficánkol a pénz, s tanácstalan vagy, hogy mire költsd, honnan is tudnád, milyen a szegénység, amikor a kopogás nem a szomszéd látogatását jelzi, hanem éhkoppot jelez, mert közmunkából éhen halni nem lehet, csak döcögve, egyik napról a másikra élni, szabálytalanul megszerezve gyerekeidnek a mindennapi betevő falatját, még ha tudod, hogy másoknak milyen gondjai vannak, akkor sem nézel arra, csak a magad baja létezik, a szolidaritás szó jelentését nem ismered.
Mondd, ember, mi lesz így velünk?
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nincs Mikulás és nincs Karácsony ... :(
Lassan megszokom ... Meg lehet!?
Évtizedekkel ezelőtt - talán még emlékeztek rá - sokak szájából elhangzott: Könnyű a vidéki embernek, mindent beteremthet magának, de a pesti ember az aszfalton mit tegyen?
Hát nem tudom.
A kérdés csak az: Lesz-e hatodikán kitenni való
az ablakban?
" Mondd ember, mi lesz így velünk?" Kérdezhetjük magunktól, akkor is kérdezhettük volna, amikor szavaztunk. Utálom a politikát, de már a szavazás előtt is köztudott volt, hogy mindenki annyit ér, amennyije van..(ezt nem én mondtam!) Köszönjük hát magunknak! De azért a gyerekeket nem kellene büntetni..
Én-bár már nagyon-nagyon régen volt,-emlékszem, amikor a tódozott-fótozott bakkancsunkat fényesre varázsolva kitettük az ablakba és a Mikulás mindenkinek egy szaloncukrot tett bele. Nagyon örültünk neki..Talán nem is a cukornak, hanem annak, hogy a Mikulás szeret bennünket. És most valahogy ez a szeretet hiányzik.Már rosszul vagyok, amikor az FB-én ömlengenek a szeretetről és nincs mögötte igazi érzelem.Mert sokan a szeretetet ma az anyagiakkal mérik...Mi is elrontottuk valahol..
Én is voltam olyan helyzetben,hogy nem nagyon telt ajándékra,de egy édesanya találékony.Zsinórban kötöttem a pulóvereket karácsonyra,varrtam a babaruhát a turiban talált babára,állatokat gyártottam és volt karácsony,ha szegényes is.Ma is húzzuk a nadrágszíjat(van még hova?) és próbálkozunk.Mivel a gyerekeim felnőttek a Mikulás már nem igen jön.De enni muszáj,még karácsonykor is.Nem könnyű és vannak akiknek még nehezebb,sajnos.Nem csoda,hogy az öngyilkossági világranglistán 2. helyen állunk.Főleg ilyenkor az ünnepek táján van sok elkeseredett ember,aki végképp nem lát már kiutat.
Mondd ember,mi lesz így velünk?
Puszi
Yolla! Én megmondom neked... Nem lesz ajándék, csak kétségbeesett kapkodás... Nem jön a mikulás. Sok helyen nem lesz karácsony. Az asztalon talán pár falat, finom étek utánzat, a fejünkben rengeteg gondolat, megválaszolatlan kérdések tömkelege... Senkit sem érdekel mi lesz, csak, hogy mi van? Hát itt tartunk.