Történések

2025. március 16.

Vissza a naplóhoz

Akármennyire próbáltak dolgok térdrekényszeríteni az utóbbi időben, nem tudtak, mert a tartásom mindig megmaradt, de történt valami tegnap este, ami viszont egymaga is tudott akkorát ütni, hogy megreccsenjek. Konkrétumokat nem írok, mert nincs jogom hozzá, de valamennyit ki kell mondanom, mert feszít a tehetetlenség és a keserűség. Hajszál híján tragédia történt egy számomra nagyon fontos személlyel és tehetetlen vagyok, mert van az a helyzet, amire nincs gyógyír, szóval bármit mondok, bármennyire támasz vagyok, ezek most nem segítenek. Rengeteg gondolatom van, de nem fejtem ki őket itt, mert azzal az illető magánügyeit sérteném. Ma reggel még mindig tartott az a gondolati és érzelmi 'hibernáció', ami este ült rám, amikor megtudtam, mi történt. Írtam Neki reggel, elkezdtünk a történtekről beszélni és csak annak a hatására tudtam felocsúdni abból a lefagyottságból. Kiborítottak az olvasottak, meg a gondolat, hogy bármikor újra megtörténhet és a vége mégrosszabb lehet. Isten adja, hogy soha ne történjen meg! Ma nagyon nehéz volt magam tartani, de muszáj, mert csak úgy lehetek támasz, ha egyben vagyok.

Szokásos állapotkövető rész:
Ez az elhúzódó frontsorozat betesz az idegfájdalommal, szívritmuszavarral, gyakori migrénnel, de más gond továbbra sincs. Tegnap koraestétől hajnalig megint őrjítő volt az idegfájdalom, nonstop nyomta, úgyhogy nemsokat aludtam. Hajnalban végre el tudtam aludni. Tegnap kb. minden 4.-5. szívdobbanásom szabálytalan volt. Ma is sok olyan volt, de legalább nem 4-5 dobbanásonként. Némelyik olyan erős, hogy a tüdőmet üti a szívem és ettől köhögök, vagy épp' extrákat ver be, de befigyel a pitvarfibrilláció is, amit onnan tudok, hogy érezhetően be-beremeg a szívem, meg fektemben is jönnek rövidebb-hosszabb tachycard 'rohamok', de szerencsére nem száll el nagyon veszélyes mértékig a tempó (ez maradjon is így). Rosszul nem vagyok szerencsére, csak időnként adrenalinlöketet érzek egy-egy ilyen buli közben, meg a szokásosnál is terhelhetetlenebb a ketyegőm, szóval szimbiózisban vagyok az ággyal az utóbbi napokban. Amint stabilizálódnak a légköri viszonyok, biztos visszaáll minden, csak nem szereti az esős, nyirkos, meg a frontos időt a ketyegőm. A lényeg, hogy a szervezetet megterhelő időjárás ellenére is egész' jól vagyok, mert nincsenek erős rosszullétek és el ne kiabáljam, görcsroham sincs, pedig a frontok azt is szokták provokálni. A mindennapi imákba bele szoktam foglalni, hogy az Úr tartson meg a mostani állapotban és hiszem, hogy ezért is vagyok viszonylag jól.

Ami a múltkori inkasszót illeti, még mindig nem kaptuk vissza a pénzeket, nem is reagált még az ügyvédnek a behajtó és ennek tetejébe újabb pénzmegvonás történt a napokban, ráadásul a GYOD felét is elvették, pedig állítólag azt sem lett volna szabad. Az a mákunk, hogy van tartalék, szóval van miből létezni, de ugye az sem tart örökké. Várunk, hogy az ügyvéd mit tud intézni, de baromira kíváncsi vagyok, hogy mire vonnak ennyi pénzt...

A bejegyzést írta: Arnold91