Tükröm, tükröm...
2014. augusztus 9.
Mond meg nékem,
hová lett az erényem,
miért látom, mi most is szép,
miért nem felejtem?
Miért csak én nézem
azt, mi boldoggá tett
annyi embert,
az ifjúságot még mindig
miért nem felejtem,
Hiúság lenne a nevem?
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ni csak, ki beszél? :-)
Én is az öreg tükrömbe néztem
és mit láttam? A vágyat a szememben!
Erre a tükröm mérgében elhasadt,
és én ott álltam pőrén, - az üres keret alatt....
Visszanézve a múltra - nincs mit szégyellnem
Hisz sok asszonyt és lányt boldoggá tehettem!
Esős éjszakákon, és csípős hajnalokon,
... - amikor én őket haza fuvaroztam...
Ugye nem. Mint ahogy én sem! :-)
és mit láttam? A vágyat a szememben!
Erre a tükröm mérgében elhasadt,
és én ott álltam pőrén, - az üres keret alatt....
Visszanézve a múltra - nincs mit szégyellnem
Hisz sok asszonyt és lányt boldoggá tehettem!
Esős éjszakákon, és csípős hajnalokon,
... - amikor én őket haza fuvaroztam...
Dehogy vagy te hiú. Kötődsz a múlthoz. Sokan érezzük ugyanezt.