Túlélés
2024. augusztus 25.
#túlélőkert
Mohács-Szőlőhegy és Himesháza, egymástól kb 7km-re, Baranyában, alapjáraton sárga agyagos talaj, a zöldségesem mélymulcsban. Összesen 36 db februárban ültetett fiatal gyümölcsfaoltvánnyal.
A fiatal fákat kb május végétől öntöztük, de nem rendszeresen, és augusztustól heti 1-2x. Ők a szőlőhegyi zártkerti telek lejtős területének legalacsonyabb pontjára lettek ültetve, ami alapból hűvösebb pár fokkal, és hosszabb ideig árnyékolják nagy részét a negyvenöt éves diófák. Talán magasabb is a talajvíz szintje. Ők mind élnek. Kaszáló van alattuk, amit idén egyszer vágtunk, talán június elején. Így zöldebb a rét most is. Tele van szúrósabb vadvirágokkal és fekete nadálytővel.
A magasabban fekvő területre lecsövezve ültettünk 6 oltványt.
A ribizlik, akik túlélték a nyarat épp csak hálni jár beléjük az élet, a málnákról ne is beszéljek. Őket mind egy szálig át kell telepítenem és friss dugványokat készíteni a kiesők helyett. Tavaly még a ribizlik felett voltak korhadt fák, de egyiket a vihar szaggatta meg gyökerestül, a többi követte a sorsát. A helyettük hagyott új fák még nem biztosítottak elég árnyékot.
Nagyon bízom benne, hogy az aszályos idő végnapjait éljük, mert a tarack is az utolsókat rúgja. Egyedül a katángkóró nem adta fel a sárguló úton. Persze, mi tarackbirtokosok pontosan tudjuk, hogy egy kis eső és hamarosan üdén zöldül újra minden. Novemberben ezt még nyírni is fogjuk, biza!
A több mint húsz-negyven éves Forsythiák, az aranyvessző cserjék némelyike sárgul borzasztóan, de ahol közel vannak ültetve a cserjék, mondhatni egymás szájában, karöltve füge, tiszafa és kékszakáll, azok mintha kézenfogva bíztatnák egymást, hogy kitartsanak a legvégsőkig. Az első esőkig. Sűrűbben kell ültetni a csoportokat. Még sűrűbben.
Egy pár fiatalabb, második nyaras cserje kapott néha kannával vizet, különben nem élték volna túl, őket ősszel áttelepítem az almáskertbe, ami hűvösebb és most sem száradt ki.
A zöldségeket locsoltam egyedül rendszeresen a mélymulcsban, de sokáig azt sem kellett. Mai napig szépen terem paprika, paradicsom, uborka, karalábé, tojásgyümölcs, többek közt. Az aszály miatt gombabetegségeket megúsztam.
Néhány más, jobbára fiatalabb dísznövény augusztusban már néha kapott egy-egy kanna vizet, különben nem élte volna túl az őszi esőkig.
De vannak olyan területek és növények, amelyek pl egyáltalán nem lettek locsolva, de a terület mélyebben fekvő részein, és a diófa órákhosszig tartó árnyékában csak röhögnek az aszályon, pedig a porzik a földesút mellette.
Himesen ültettem pár színes cickafarkot és egy cserjés hortenziát egy kiöregedett kékszakáll helyére, azokat kellett öntözni és a cserepeseket. Ha 38 fok volt, akkor még a betont is lelocsoltam este a hosszanti virágággyal együtt, mint öragapám, és akkor lehűlt kicsit a szurdokszerű udvar éjszakára.
Összességében nem vagyok elégedetlen. Az igaz, hogy a krumplim szőrén-szálán eltűnt a mélymulcsból, de már izzítom a helyét az őszi dughagymának.
Amit jövőre másképp csinálnék, hogy több hálót tennék az uborkának, és időben kiszedném a random kinőtt paradicsomokat, hogy ne nyomjon el mindent. És leginkább csak alacsony fajtákat ültetnék, mint a Manó.
Mélymulcsról két videóm:
https://www.facebook.com/share/v/FupCraYiv1JK2KxG/
https://www.facebook.com/share/v/rQktwR8Z1dKTHokX/
A fotók időben visszafelé mennek!
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.