Újévi instant randi
2023. január 1.
Helyesebb, mint a fotókon, még én pirulok el a végén, ahogy bemutatkozás közben cseppet sem szemérmesen végigmér tetőtől talpig, míg a fürdővíz nyomaiban tapicskolok egy szál köntösben.
-Egy perc, és rögtön jövök! Addig foglalj helyet - rohanok menedéket és ruhát keresve, bár minek, hisz vetkőzésre készülünk, elméletileg.
-Nem fog menni - hallok egy belső hangot a fejemben.
-Nyugi – jön rögtön a válasz, legfeljebb beszélgetünk egy jót, abból baj nem lehet.
-Már itt is vagyok!
Látom, otthonosan érzi magát, lazán feldobott lábakkal keresi a focit, majd a zenei csatornákat, meg is találja azt, ami épp nem romantikus háttérzene egy kellemes gyertyafényes légyotthoz.
A baseball sapka a fotelba dobva, kissé hosszúra nőtt haja rakoncátlanul takarja a nemrég aprólékosan megtisztított mitesszeres homlok ívét.
-Kinőttem én már ebből – diskurálnak bennem rendületlenül, valami témát azért fel kellene hozni, ami oldja az első percek adta feszültséget.
Nem kérdezem, meddig maradhat, gondolom, nem az anyukájától kért kimaradást.
El tudom képzelni, az apja most mit vigyorog össze otthon magában, ej, kerüljön csak a szemem elé!
-Mesélj, mivel foglalkozol? – kérdezem választ nem várva, nagyon jól tudom, mivel foglalkozik folyamatos 3 műszakban egy égetési segédeszközöket gyártó cégnél.
Közben bekészítem a pezsgőt, nemsoká éjfél, legalább koccintunk az Új Évre.
-Nem ihatom, kocsival vagyok – jön rögtön a válasz, látva készülődésemet.
Akkor csak nekem kell egy kis bátorítás, ezek szerint.
Sportosra veszem a rucit, így legalább egy tízest letagadhatok, van egy kis izomlázam, meg az előbbi forró fürdő miatt is, be vagyok melegítve. Jajj, de gonosz vagyok.
-Segítesz? A kezébe nyomom a pezsgős üveget, kicsit közelebb húzódva a két pohárral, csökkenjen már legalább az a 3 lépés távolság.
-Nekem tölthetsz bátran, a tiéddel meg csak koccintunk. 5-4-3-2-1: BUÉK!
Akkor puszi. A koccintáshoz illik, meg egyébként is amiért jött ugye…
-Vetkőzzek? – váratlanul ér a kérdés, megáll a levegőben a pohár, amit épp lerakni készülök.
-Ne! – szalad ki akaratlanul a számon. Isten őrizz, én még a puszinál tartok.
Nem vagyok én ilyen körülményes, szép kis tanító néni, nesze nekem.
Egy pillanat alatt közelebb lép, és elveszi a poharam, mielőtt mellé raknám az asztalnak.
-Hozok neked egy törölközőt – keresem a menekülési útvonalat – pedig már jó előre kikészítettem a fürdőszobában.
-Nem kell, most fürödtem. Utánam nyúl, ahogy kipirult arccal elfordulnék.
Tarkómnál fogva finoman túr a hajamba, míg másik kezével a derekam húzza közelebb magához. (Apád bezzeg nem volt ilyen bátor 25 évvel ezelőtt.)
Kissé rogyasztott lábakkal hajol le, hogy ne kelljen pipiskednem, miközben a fülem cirógatja félig nyitott szájjal.
Finom. Sőt, nagyon érzéki.
Hosszan nyújtogatom a nyakam, hogy minél több helyen érjenek az apró csókok, nem kell itt semmit sem tanítani, eddig kiváló. Egyre szorosabban összesimulva tapasztom a fenekére két tenyerem, határozott ív gerjed a farmer alatt.
Kerülöm a csókját, még élvezni akarom az előjáték összes apró érintését. Én csókolok először, játszva, a nyelvemmel mutatom, hogyan várom a viszont csókot.
Rohanna előre, már a póló alatt simogatja a hátam. Tanulékony, egyre hevesebb csókcsata mutatja a következő lépést. Figyelek, csak az történhet, amit és ahogy kívánok.
Nem, kicsikém a ciciket még nem gyurmázzuk. Gyengéden fogom le mindkét kezét a csuklójánál fogva, és hátrálva húzom a kanapé felé. Egyenes derékkal ülök előtte, egészen a kanapé szélén terpeszben, érti, hogy szeretném, ha közé térdelne. Most vagyunk szemmagasságban, könnyedén húzom le róla a pulóvert.
Kisfiús mellkas, de kellemesen széles vállak panorámája tárul elém, most én kezdem a nyakán az apró csókokat, közben két tenyeremmel folyamatosan simogatva a hátát, karját, hagyom, hogy vetkőztetni kezdjen. Összekócolt fej hajol a dekoltázsom fölé, a szopó reflexet még nem feledve, egy csecsemő erejével cuppan a bimbómra.
-Ssszzzz! - húzom el szája elől, - ne ilyen hevesen, nyugi.
Akkor most vezetlek – viszem a kezét, tenyereit a két gömbölyűségre vonva, lágyan mutatom azt a körkörös cirógatást, amitől alélok, veszi az adást, nyelvére cseréli remegő ujjait.
Nem tétovázva bújtatom kezem a derékszíj alá, hátul a derekán, egyre mélyebbre, keresve a boxer vonalát. Az nincs, ó te gyerek, hideg van így egy szál gatyában szaladgálni még autóban ülve is – aggódom anyásan.
Fél kézzel gombolom végig a farmert, megszabadítva nedvességtől fénylő kincsét a szoros köteléktől.
Meztelen testünk szorosan összetapad, egyre türelmetlenebbül csókolózva csúszunk a földön lévő matracra, a friss ágynemű és párnák kupacára.
Lágy jazz taktus adja a háttérzenét, ahogy Diana Krall búgva énekel szerelméről.
Mélyen a szemébe nézek, ez a zene felidézi épp egy évvel ezelőtti szerelmes ölelésem, ahogy pezsgőt kortyolva táncoltam a Kedvessel lassan és érzékien egy soha el nem múlónak hitt szenvedély fogságában.
Felpezsdült a vérem, már akarom, és nem csak a papa kedvéért. Valami történik. Eltűnik a korkülönbség, nincsenek határok, kitárulkozom teljes nőiességemben. Kóstolgatás közben jön meg az étvágy, és én most nagyon éhes vagyok. Becézgetem, mintha csak neki írnék:
Már nem zavar a fény, ahogy hanyatt fektetlek, hogy teljes testtel föléd tudjak hajolni. Végig csókolok minden percet, minden pillanatot, amit csak találok Rajtad, hosszú hajam takarja ágyékod, csak élvezd, én mozdulok. Még egy kicsit beljebb még egy kicsit lejjebb, kezed szorítása elárulja mikor álljak le, hogy idő előtt ne lőj túl a célon.
-Ne hagyd abba, mindjárt jóóó! Vágyakozva emeled fel a fejed. Hogyne, önző nő vagyok, előbb én kérem a részem. Hajlékonyan térdelek feletted, gömbölyű popsim félreérthetetlenül fordítom feléd.
Már a 69. percnél tartunk, ha 5x nem vibráltak a lehalkított mobilok felváltva, akkor egyszer sem. Türelem apa, sorry, ebből kimaradsz.
Hosszabbítás lesz, a második félidőben vagyunk.
Vibrálok én is, érzékeny a szám, a kezeddel játszom. Nedvesre nyalogatom az ujjaid hegyét, apró gyengéd harapásokkal húzom a számba, egészen mélyre, hogy teljes hosszában magamévá tegyem.
Birtoklom, foggal, körömmel fogva tartalak.
Engedek a rabságból ujjaidnak, végigsimítom kezeddel az ajkaim vonalát, apránként haladva tovább a köldököm ívén, míg megtalálják ölem forró pontját.
-Hoztam gumit! – mily romantikus felkiáltás.
-Még nem kell, szeretném ha simogatnál és csókolnál közben. Dupla, vagy semmi.
Már viszem is tovább az ujjaid, bevezetve egy édes lüktető álomba, közben nyelved ügyetlenke igyekezetét csípőm ringásával korrigálom. Igeen, ez az.
Imádni fogják a nők. Vajon kire ütött, nem is tudom…
Megvan a közös ritmus, egyre hevesebben csókolunk egymás ölébe, ajkainkkal orálisan összeolvadva. Soha el nem engedve, szüntelenül ezt keresve, a világ összes nője és férfija nászát pár pillanatban átélve.
Megállok, csak magamra figyelek. Hamarabb áraszt el a forró kéj, mintsem e pár mondatot leírnám. Összeránt, ritmusosan lüktet bennem, a mindenség felett állok pőrén. Nagyon finoman érints még, óvatosan, ne rohanjon át rajtam a tűz, még pulzáljon bennem az orgazmus parazsa, ahogy teljes testemben remegve, még zilálva suttogom: gyere!
Legyen tudatos az ember, az óvszer felhúzása gyakorlatiasan egy pillanat műve.
Mint kislány a fűben ülve, úgy guggolok föléd, egyetlen mozdulattal olvadunk össze, újabb hullámok söpörnek rajtam végig. Érzem, ahogy férfiasságod egy pillanat alatt duzzadtra feszülve ritmusosan lövell, tehetetlenül borulok rád…
Mozdulatlanul fekszünk egymáson, izzó testem az izzadtságtól fázósan simul hozzád.
-Csak azt ne kérdezd milyen volt – mosolygom.
-Szó-hoz-se-m-ju-tok – lelassult, alig hallható motyogás a válasz. Óvatosan fordulok oldalra, bedurrant combjaim édes sajgása visszahoz a jelenbe az előbbi álomból.
Gyengéden elrendezem az ölét, cinkos csókkal jutalmazva ügyességét. A pár perces zuhanyozásból visszatérve látom, mint tejszagú alvó babaként kucorodik édesdeden az ágyam közepén. Le se tagadhatná, hogy Férfi.
Bekapcsolom a gépet, dobok egy rövid üzenetet aggódó apjának:
A gyerek alszik. Stop. Ne kérdezz semmit. Stop.
Össze fog még törni pár női szívet. Stop.
Megyek, még cikket kell írnom, puszil Zsötem. Stop.
- Je t'aime -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.