újabb események régebbi események további események
01:54
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:31
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:47
Ilona módosította a naplóbejegyzését
17:42
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
01:41
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
18:31
Visszafogott Vénusz módosította a naplóbejegyzését
18:16
Visszafogott Vénusz új bejegyzést írt a naplójába
09:20
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:20
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
08:55
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
01:48
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:56
Tündér módosította a naplóbejegyzését
16:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:37
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
01:35
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:03
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
01:01
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:18
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:56
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:38
Visszafogott Vénusz új bejegyzést írt a naplójába

Újra itt van

2018. február 27.

Vissza a naplóhoz

2013. május 25.-i jegyzet:
Borderline szindrómám van (ez az a személyiségzavar, amit elmondtam a tesómnak) és megint kezdődik a buli. Ilyenkor az ember kb. más világba kerül, máshogy érzékel, nincs önkontrollja, nem tudja felmérni helyzetek lehetséges következményeit és bajba sodorhatja magát, a hangulata instabil, stb-stb. Olyan hangokat hallok és szagokat-illatokat érzek, amik a környezetem szerint nincsenek jelen. Néha szavakat hallok, máskor zörejeket, de van, hogy nem létező, értelmetlen szavakat és azok nagyon zavarnak. Nem tudok szabadulni tőlük. Van egy enyhe OCD-m is. Élek egy világban, ami számomra idegen, zavaró, kényelmetlen. A saját világomban vagyok jól, majdnem teljesen kizárva a külvilágot, illetve csak egy-két személyt és kevés ingert engedek közel magamhoz. A környezetem nem tud rólam szinte semmit, nem nyílok meg senkinek, Sokszor ki sem jövök a szobámból, ha valaki jön, mert idegennek érzek mindenkit. Durvább esetekben, időszakokban úgy érzem, hogy meg akarnak ölni. Jobb időszakokban barátkozom, még a közeledést is elfogadom, próbálok beilleszkedni. Segíteni is szeretek és vannak akik nem is tudják rólam, hogy mi a helyzet, csak annyit látnak, hogy magamnakvaló vagyok. Időnként úgy érzem, mintha egy hógömb lennék, amit felráznak és összevisszaság keletkezik benne, majd lassan lecsitul. A világot egy káosznak élem meg. Mostanában megint felborult a rend körülöttem is és bennem is.

A bejegyzést írta: Arnold91

Hozzászólások

fordított időrendi sorrend

2018. február 27. 06:38
Nagyon erős vagy!
2018. február 27. 08:06
Kedves Arni!

Még jó, hogy ezekkel, amit ide leírtál tisztában vagy. Erre utal, hogy jól körül tudod írni, az érzéseidet, a velejárókat... A környezeted az, aki ezzel nincs, nem lehet tisztában, és ez a nehezebb másokkal megértetni, hogy valamitől te más vagy, amitől esetenként szenvedsz, amiről nem tehetsz...

Ettől sokkal nehezebb, amikor mások hozzák a szülő tudomására a gyereke állapotát, ún. szakemberek, amikor erre te már kevés vagy... és hogy ne nagyon ugráljon az anya, mert ezen változtatni nagyon nehéz, még rosszabb, hogy a gyerekénél ez élete végéig "kitart"... Meg kell tanulnia a szülőnek ezzel együtt élni és ami a legnehezebb, hogy erre rávezetni a gyerekét is, aki ez ellen kézzel-lábbal, viselkedésével tiltakozik, elfogadtatni másokkal... Úgyhogy megértelek. :-)

Puszi
2018. február 27. 09:50
Kedves Arni!

Örülök hogy ezt leírtad!Így egy kicsit "belűlről" láthatjuk ezt a bonyolult zavart.Sajnos a környezetemben is van egy ember ilyen viselkedési zavarral és narcisztikus személyiséggel,azzal a különbséggel hogy ő nem hajlandó szembenézni vele,elismerni hogy gond van.Nagy teher így önmaga és a környezete számára is.Ez sem egy gyógyítható dolog,de orvosilag szinten tartható ha a páciens hajlandó az együttműködésre.Te legalább próbálkozol és ez nagyra értékelendő.
Puszi
2018. február 27. 15:05

megtekintés Válasz erre: Virág - 2018. február 27. 06:38

Nagyon erős vagy!

Nem vagyok az sajnos, de igyekszem. Azért köszönöm!
2018. február 27. 15:09

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2018. február 27. 08:06

Kedves Arni!

Még jó, hogy ezekkel, amit ide leírtál tisztában vagy. Erre utal, hogy jól körül tudod írni, az érzéseidet, a velejárókat... A környezeted az, aki ezzel nincs, nem lehet tisztában, és ez a nehezebb másokkal megértetni, hogy valamitől te más vagy, amitől esetenként szenvedsz, amiről nem tehetsz...

Ettől sokkal nehezebb, amikor mások hozzák a szülő tudomására a gyereke állapotát, ún. szakemberek, amikor erre te már kevés vagy... és hogy ne nagyon ugráljon az anya, mert ezen változtatni nagyon nehéz, még rosszabb, hogy a gyerekénél ez élete végéig "kitart"... Meg kell tanulnia a szülőnek ezzel együtt élni és ami a legnehezebb, hogy erre rávezetni a gyerekét is, aki ez ellen kézzel-lábbal, viselkedésével tiltakozik, elfogadtatni másokkal... Úgyhogy megértelek. :-)

Puszi

Kedves Éva!
Nem mindig sikerül kifejezni magam, de próbálkozom.
Igen, a környezet nem értheti, mert nem él benne annyira, így nem is rovom fel nekik.
Szakember beszélt az apámmal, de süket fülekre talált.
Puszi
2018. február 27. 15:13

megtekintés Válasz erre: Anyu - 2018. február 27. 09:50

Kedves Arni!

Örülök hogy ezt leírtad!Így egy kicsit "belűlről" láthatjuk ezt a bonyolult zavart.Sajnos a környezetemben is van egy ember ilyen viselkedési zavarral és narcisztikus személyiséggel,azzal a különbséggel hogy ő nem hajlandó szembenézni vele,elismerni hogy gond van.Nagy teher így önmaga és a környezete számára is.Ez sem egy gyógyítható dolog,de orvosilag szinten tartható ha a páciens hajlandó az együttműködésre.Te legalább próbálkozol és ez nagyra értékelendő.
Puszi

Kedves Ági!
Hú, akkor neki nehezebb. Ismerem a nárcisztikus személyiséget, az apám olyan. Gondolom a hárítása is amiatt van, mert az öregem is azt hiszi, hogy tökéletes.
Nehéz lehet neki, meg a környezetének.
Puszi
2018. március 2. 12:07

megtekintés Válasz erre: Arnold91 - 2018. február 27. 15:13

Kedves Ági!
Hú, akkor neki nehezebb. Ismerem a nárcisztikus személyiséget, az apám olyan. Gondolom a hárítása is amiatt van, mert az öregem is azt hiszi, hogy tökéletes.
Nehéz lehet neki, meg a környezetének.
Puszi

Hát az!Tudnék mesélni,de nem itt,
Puszi
2018. március 4. 14:24

megtekintés Válasz erre: Anyu - 2018. március 2. 12:07

Hát az!Tudnék mesélni,de nem itt,
Puszi

Megértem.
Puszi
2018. március 4. 18:56

megtekintés Válasz erre: Arnold91 - 2018. március 4. 14:24

Megértem.
Puszi

Sajnos a változtatások miatt nem lesznek többé hozzászólások,hacsak a FB-n nem.
2018. március 5. 00:10

megtekintés Válasz erre: Anyu - 2018. március 4. 18:56

Sajnos a változtatások miatt nem lesznek többé hozzászólások,hacsak a FB-n nem.

Igen, olvastam és kár, mert jól el lehetett itt beszélgetni, meg a visszajelzésekből levonhatott az ember dolgokat.
2018. március 21. 09:30

megtekintés Válasz erre: Arnold91 - 2018. március 5. 00:10

Igen, olvastam és kár, mert jól el lehetett itt beszélgetni, meg a visszajelzésekből levonhatott az ember dolgokat.

Olvaslak. Csak épp akartam is, hogy tudd. :)
2018. március 22. 10:13

megtekintés Válasz erre: Arnold91 - 2018. március 5. 00:10

Igen, olvastam és kár, mert jól el lehetett itt beszélgetni, meg a visszajelzésekből levonhatott az ember dolgokat.

Olvaslak, türelem ....
2018. március 22. 10:15

megtekintés Válasz erre: Anyu - 2018. március 4. 18:56

Sajnos a változtatások miatt nem lesznek többé hozzászólások,hacsak a FB-n nem.

Azt gondolom a Fb nem igazán jó választás, bár fogalmam sincs miért történt mindez.
2018. március 22. 10:22

megtekintés Válasz erre: D Klári - 2018. március 22. 10:15

Azt gondolom a Fb nem igazán jó választás, bár fogalmam sincs miért történt mindez.

Azok miatt, akik eddig is sokat ártottak az oldalnak és emiatt a ti védelmetekben.

Ettől ez még rossz, tudom én is.
2018. március 22. 10:42

megtekintés Válasz erre: Virág - 2018. március 21. 09:30

Olvaslak. Csak épp akartam is, hogy tudd. :)

:-)) Köszi. Nem valami élvezetesek a posztjaim, tudom.
2018. március 22. 10:43

megtekintés Válasz erre: D Klári - 2018. március 22. 10:13

Olvaslak, türelem ....

Köszönöm!
2018. március 22. 11:31

megtekintés Válasz erre: Arnold91 - 2018. március 22. 10:43

Köszönöm!

Kedves Arni!

Változatlanul érdeklődéssel olvasom a bejegyzéseidet és maximálisan bele tudom magam helyezni az akkori gondjaidba, mint szülő. Így élem meg magam is az állapotod csak a másik oldalról közelítve meg, hogyan is érezheti magát esetenként a bajbajutott.

Nincs két egyforma állapot, sem betegség, sem életérzés. Ezzel együtt kell élni, ami nem lehet könnyű senki számára... Le a kalappal, amilyen módon és frappánsan feltárod előttünk legmélyebb érzéseidet is... Az őszinteség, a kifejezésmód ahogyan ezt teszed, egyfajta gyógyító erő is. Magam is ezzel próbálom levezetni azt a rengeteg feszültséget, ami bennem esetenként felgyülemlik a sok bürokrata, bennünket vegzáló, tehetetlen döntéshozókkal szemben, ha kiírom magamból a dühöt, a meg nem értést. Mert egy ilyen helyzetben lévő problémáját megérteni, mint amilyenben te is vagy és vagyunk mi is ketten a lányommal, a megpróbáltatásokkal kéz a kézben jár, legalábbis egész embert kíván.

Jobbulást a bajokra!

Puszi!
2018. március 22. 11:44

megtekintés Válasz erre: Arnold91 - 2018. március 22. 10:42

:-)) Köszi. Nem valami élvezetesek a posztjaim, tudom.

De nagyon emberiek, és példát adó a hozzáállásod.

Érdeklődnék, hogy apád büdös dolgai megoldódtak, azóta, hogy megírtad az a bejegyzést?
Tisztára olyan, mint apósom volt.
2018. március 24. 12:10

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2018. március 22. 11:31

Kedves Arni!

Változatlanul érdeklődéssel olvasom a bejegyzéseidet és maximálisan bele tudom magam helyezni az akkori gondjaidba, mint szülő. Így élem meg magam is az állapotod csak a másik oldalról közelítve meg, hogyan is érezheti magát esetenként a bajbajutott.

Nincs két egyforma állapot, sem betegség, sem életérzés. Ezzel együtt kell élni, ami nem lehet könnyű senki számára... Le a kalappal, amilyen módon és frappánsan feltárod előttünk legmélyebb érzéseidet is... Az őszinteség, a kifejezésmód ahogyan ezt teszed, egyfajta gyógyító erő is. Magam is ezzel próbálom levezetni azt a rengeteg feszültséget, ami bennem esetenként felgyülemlik a sok bürokrata, bennünket vegzáló, tehetetlen döntéshozókkal szemben, ha kiírom magamból a dühöt, a meg nem értést. Mert egy ilyen helyzetben lévő problémáját megérteni, mint amilyenben te is vagy és vagyunk mi is ketten a lányommal, a megpróbáltatásokkal kéz a kézben jár, legalábbis egész embert kíván.

Jobbulást a bajokra!

Puszi!

Kedves Éva!
Így van, az írás sokat tud segíteni. Semmit nem old meg, de csökkenti a nyomást, ami az emberben tombol.
Kitartást kívánok!
Köszönöm!
Puszi
2018. március 24. 12:11

megtekintés Válasz erre: Virág - 2018. március 22. 11:44

De nagyon emberiek, és példát adó a hozzáállásod.

Érdeklődnék, hogy apád büdös dolgai megoldódtak, azóta, hogy megírtad az a bejegyzést?
Tisztára olyan, mint apósom volt.

Nem, ugyanaz a helyzet. Már nem fog megváltozni, ahogy elnézem.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: