Válasz
2011. április 15.
" ... te megváltoztathattad volna ennek a lánynak az életét, mert annyira szerette volna, hogy más legyen, hogy jobb legyen.
Most már mindegy. Ugyanott vagyunk. Másoknak sem sikerült, neked miért sikerült volna. Ha jobban akarod, akkor talán. :-) "
Ki vagyok én, hogy sorsokat változtassak meg? Van-e jogom, lehetőségem?
Az én felelősségem-e az, ami körülöttem senkinek sem sikerült?
Azt szokták mondani, egy fecske nem csinál nyarat. Változtatott volna a tényeken utólag, ha én másképp írom meg a történet végét? Megtehetem-e, hogy boldog sorsot írjak annak, akinek valójában csak keserűség adatott?
Kemény dilemmák ezek, és a megoldás keresése nehéz feladat. Meg kell még másznom néhány kapaszkodót, míg rátalálok a válaszokra, de nem adom fel.
Soha nem választottam a könnyebb utat, hiszem, hogy mindennek oka van. Talán ennek a hozzászólásnak is.
A bejegyzést írta: Nurse
Hozzászólások
időrendi sorrend
Igen, ennek a hozzászólónak is jó oka volt arra, hogy ezt mondja. Nyilván volt az ismeretségi körében egy lány, akinek a sorsát éppen azért, hogy ne így végezze, mint Kíra, a körülmények megváltoztatták. Idegen emberek felkarolták, tanították, és elindították az önálló életútját. Családja lett és gyermekei, unokái. Az élet produkálhat ilyet, mint ahogy tette is vele, igaz kevés embernek sikerült kikerülnie a mély szegénységből. Nem mindennek kell ott végződnie, ahol ennek a lánynak, Kírának a sorsa végződött.
Pussz,
Éva