Várakozás
2015. augusztus 16.
Várakozás
Még pár nap,
S látom majd szemeid,
Úgy, ahogyan még sohasem.
Még pár nap,
S ha a fény búcsút mond a vidéknek,
A testfolyadékunkban feldúsult
Hormon-ígéret áttöri
A Szűz csillagkép falait,
Átszakítja az áldott gátat,
S a fel nem fedezett tartomány
Végtelen, új csodái között
Egymásban elmerülünk.
Te leszel zöldellő hegyi rét,
Én harmat a fűben.
Te fák koronája,
Én ágaid között a szél,
Mely simogat és felkavar.
Még pár nap,
S leszek titkos, tiltott zárat
Félve nyitó, remegő kicsi ember.
És leszek majdan a csend,
S Te a hely, hol csend lehetek.
***
Hajnali vágy
Üt, üt az óra…
Hajnali négy van.
Elhagyom az ágyat
S testem már nem,
Nem melegíti a hátad,
Sem izmaidat.
Már nem érzem,
Hogy lüktet az élet,
És hogy veri ütemét
Az a szív odabenn.
Még érzem ujjbegyeimben
Bőröd lágy puhaságát,
S valahol, kis csont börtönömbe zárt
Memóriámban ott van beégve illatod,
Az az édes keserű
Az a fűszeres illat…
De most még távolodom,
És lassan elereszti testem
A Hajnali vágy.
***
És...
És újra a hajnal
És újra eső
És újra a lázas gondolatok
És újra vasárnap
És újra jövök
És újra csak várod
És várod lépteim hangját
Hogy belépjek kicsiny kis teredbe én
- Gordon -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Igazán szerencsés az a hölgy, akinek ezeket a sorokat írtad! Köszönjük a szép verseket! :)
Pussz,
Tündér