újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Varázsmondat

2019. október 27.

Vissza a naplóhoz

Három negatív szó, melyeket ha összeillesztünk egymás egymás mellé, egy pozitív mondatot kapunk. Ők azok: nincs, semmi, és a baj. Nincs semmi baj!

Az utóbbi hónapokban a ciklusos hormonváltozásaim olyan hullámvasútra ültettek fel, ahonnan nem tudok kiszállni, de már ügyesen felismerem a havi ismétlődéseket. Ám amikor látom, hogy az érzelmi emelkedő után jön a lejtmenet, akkor csak remélem, hogy marad valaki mellettem, mire azon túljutok pár nap alatt. A legrosszabb, hogy hiába próbálom az érzéseimet a helyén tartani, és hiába is látom ilyenkor magamat egy külső megfigyelőként is, akkor is jönnek az irracionális félelmek. Ilyenkor aztán nem örömömben pörgöm túl magam, hanem ha ráadásul még negatív reakciókat is kapok rá, akkor képes vagyok azt érezni, hogy nem szeret senki. Akkor is, ha az okos agyam, tudja, hogy ez nem igaz. Olyan vagyok, mint egy tehetetlen rendező, aki nem tudja se befolyásolni, se irányítani a színésznőt.

S előfordult, hogy mire eltelt az a pár nap, addigra sikerült felégetnem pár barátságot és elüldözni az aktuális férfit, aki érdekelt volna talán jobban is, de nem figyelt rám amikor mondtam, hogy bármennyire is túlaggódom magamat, egyetlen mondat az, ami segít a legmélyebb szinten is. Általában szólok is előre, hogy lesz ilyen, főleg, ha közelebb engedem magamhoz, mint másokat. Akkor kell tudja a varázsmondatot, ha meg akar tartani. És nem is kell többet mondani, az észérvek úgysem hatnak, csak egyedül a varázsmondat: Nincs semmi baj. S ezt kimondva egyetlen szempillantás alatt lefegyverzi minden aggodalmamat. Nem kell több, de nem is hatna semmi más. Mondjuk személyesen kimondva és egy szoros ölelés, amikor hozzábújva a kócos fejem az álla alá befészkelve a mellkasára hajthatom, és közben finoman simogatja a hajam, az mindent visz. De a varázsmondat a távolból is, még leírva is hat.

Tegnap este már rájöttem, hogy a tegnapelőtti fura, vagyis tőlem is szokatlan romantikusabb gondolataim is azért voltak, mert megelőzte a gonoszbogár kételyeket, hogy "biztosan én kellek Titánnak?" "Nem is illek hozzá, túl jó hozzám, tökre más az életünk, két külön világ, úgyis rám fog unni, stb." És kellett egy pár óra, mire beazonosítottam, hogy ja! Kezdődik az "engem úgyse szeret senki és úgyis mindenki elhagy" lejtmenet, aminek a végére kidobok mindenkit. Főleg azt, aki eléggé fontossá válhat ahhoz, hogy majd belepusztuljak, amikor majd ő hagy el. Ezt jobb megelőzni, hogy előbb hagyom el én őt, mint ő engem. De addigra már láttam is magam kívülről és eszemben sem volt engedni eluralkodni magamon a gonoszbogarat. Fújom a rovarirtóval szorgalmasan és magamban sorolom, hogy miért nincs igaza és ne erőltesse rám az írreális gondolatokat. De attól még dolgozik a mocskos dög, csak keményen kordában tartom, mert én vagyok az erősebb, és a pszichológusom is megmondta, hogy ez teljesen normális. Szóval nincs velem baj, csak nő vagyok. Hurrá... Amúgy ez elég hatásos szűrőpróbája a kapcsolataimnak a barátiakat is bőven beleértve.

Azért este kérdeztem is Titánt, hogy érzékeli-e a hangulatingadozásaimat. Azt mondta, hogy nem, vele mindig kedves vagyok. És kérdezte, hogy le vagyok-e hangolódva.

Mondtam, hogy nem de hülyebogár kezd lenni a fejemben, hogy tényleg akar-e engem.

- Azért aggódsz, mert az elején többet pajkoskodtunk, most meg sokkal többet beszélünk más dolgokról? - kérdezte.

- Nem, ellenkezőleg, ennek örülök - különben már rég nem lenne miről beszélnünk, ha leragadunk a pajkoskodásnál, mert akkor azt gondolnám, hogy ő sem különb a többinél, pedig igen. - Az a bajom ezzel, hogy nehéz irányítanom, akkor is ha látom. Pedig igyekszem. Na, ilyenkor kell a varázsmondat.

- Igazából ha belegondolsz, mindenhol sikereket érsz el, az írásban, a munkád jól megy, én is vagyok neked... szerintem túl sok aggodalomra nincs okod... - írta.

- Akkor látod te is, hogy miért világos nekem is, hogy irreális - válaszoltam, és gyanítom, hogy addira ért el hozzá a "Varázsmondat" kifejezésem, mert a következő mondata...

- Hát, akkor hajsimi: Kicsim, hidd el, nincs semmi gond!

- És nem felejtetted el... - meghatódtam egyből, és a súly azonnal legördült a kis szívemről és hála töltötte meg.

- Igen, mert ahogy észrevettem, ez fontos neked.

- Teljesen megnyugtattál a varázsmondattal.

- Ha ilyen hatással van rád, akkor használom majd.

Figyel rám ez a Titánfiú. És ezt nagyon tudom értékelni. Le fog venni a lábamról. Tartok tőle, hogy végül majd nem csak szó szerint.

- Visszafogott Vénusz -



A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: