Végre Vasárnap!

2011. február 27.

Vissza a naplóhoz

A hét elején vártam ezt a napot, de mint egy perc rohant el, és nem tudtam igazán élvezni. Pedig szép volt, és szerencsére még nincs vége!
Szeretek sokáig, akár délig is aludni, de ez a reggel már 4 órakor kezdődött, amikor ugyanis a kutyám jelzett, hogy neki dolga lenne. Én fordultam egyet, abban bízva, talán átmegy és próbálkozik anyunál, de ma nagyon kitartó volt, hát felkeltem. Gondoltam gyorsan megjárjuk szokásos kört. Így is lett, aztán gyorsan ettem egy kicsit, mert a kétszer 70 lépcső, meg az utcai séta éhessé tett. Mikor végre szerettem volna lefeküdni, azt vettem észre az én édes kutyám, ott ül az ágy előtt, szájában a kedvenc játéka, amit ledobott elém, ahogy odaértem. Játszani kellett vele! Ami nem esik nehezemre, hisz engem is boldoggá tesz, ha jól érzi magát a kicsi Nexuska, de nem hajnal öt órakor!? Szóval alvás elnapolva, muszáj volt játszanom, hogy ne legyen sértődés, és utána jött a sírás. Éhes lett. Szóval aludnom, már nem kellett, viszont Nexus jól lakott, és utána elment aludni. Helyettem is pihent délig, amikor újra mentünk egy kört, majd a szokásos játék, és kaja. Ma szinte az egész napomat a kutyával töltöttem, meg persze a családommal, akik tíz órakor keltek, délben ettünk, és pihentek. Mindenki azt mondja nekem, "Milyen jó neked, mert nincs még gyereked, így egész hétvégén csak pihenhetsz!". Nos, lehet hogy nincs gyerkőcöm, de a kutyám két gyereket is kitesz.

A bejegyzést írta: dana29