újabb események régebbi események további események
00:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
05:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:59
RobertNup regisztrált a weboldalra
07:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:52
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Végül ma is

2022. augusztus 6.

Vissza a naplóhoz

2019. december 18.-i jegyzetem:

és tegnap is végig maradtam kint a Szolgálattal. Megérte, jól kerestünk megint. Ma ugyan elég fosul voltam és úgy volt, hogy nem jutok ki, de mire indulnom kellett, addigra viselhető szintre szelídült a rosszullét. Mikor odaértem megint elkapott, de nem foglalkoztam vele. Aztán a fater úgy felcseszett, hogy akkor majdnem attól lettem rosszul. Jött az egyik tagunk, hogy szereztek nekünk olyan albérletet, ami minden szempontból megfelel és el kéne menni megnézni, aztán költözni. Az öregem egyből elkezdett aggályoskodni, hogy mindjárt Karácsony, meg mi lesz, ha az állatok bepiszkítanak, nem akar más házában lakni, stb.-stb.-stb. Láttam, hogy nemcsak az én agyam forr, hanem a Tibié is, mondta is az öregemnek, hogy ne idegesítse fel, de ő lökte tovább a kifogásokat, aztán a Tibi agya eldurrant és elsietett. Kitálaltam, mert az én agyvizem is forráspontra hevült. Mondom gratulálok! Segíteni akarnak, de te megint nem hagyod! Hebegett-hápogott, nekem is mondta volna a sületlenségeket, de megmondtam neki, hogy megérdemelné, hogy senki ne segítsen, mert nem hagyja és meg sem becsüli. Egyből elhallgatott. Kérdeztem tőle, hogy mit gondol, meddig lehet elviselni, hogy rángat bele minden szarba, meg a szar életkörülményeket és hogy mindent egyedül dönt el, én meg viseljem ami jutott?! Elkezdi ha tudok jobbat, hallgatja. Mondom tudok, elmegyek egy otthonba, te meg dagonyázz tovább a szartengerben nélkülem, ha ennyire ragaszkodsz a vergődéshez, vagy pedig használd végre az eszedet és fogadd el a segítséget, mellesleg nem azért intézkedtek az érdekünkben, hogy te telibeszard! Megmondtam neki nyíltan azt is, hogy nem normális. Az egyik tag is mondta neki, hogy ilyen lehetőség nem lesz mégegyszer és szerencsések vagyunk, de neki is csak a baromságokat hajtotta. Félrehívtam és bekeményítve megmondtam neki a magamét, láttam hogy szarul esett neki ez-az, de ideje végre felébredni! Nekem is szarul esik, hogy ezredjére rángatna bele a fosba és amikor végre lenne esély kimászni belőle, ő akkor is a szarhoz ragaszkodik és ellöki a segítséget. Annyiszor elpofáztam neki, hogy csak a maga nevében beszéljen, nincs "mi nem akarunk/mi akarunk", meg ilyenek és ne csak egyedül döntsön, de a falnak dumálok mindig. Üvölteni tudnék ilyenkor, hogy rá vagyok utalva. A kemény szavakkal annyit legalább sikerült elérnem, hogy visszavett magából, hajlandó megnézni a házat és ha megfelelőnek találja (röhej, nemhogy örülne, hogy bármilyet is intéztek, ami legalább komfortos és száraz), beköltözünk arra a beláthatatlan időre, amíg a miénket lakhatóra renoválják. Ma élből elutasította a lehetőséget (a kirohanásom előtt), pedig eddig nem ágált ellene. Én már elvesztettem a fonalat, hülye logikája van. Hisztériázott nekem, hogy más házában feszeng, stb., mondom neki akkor maradj otthon a hideg, komfort nélküli, nyirkos szarban, ott majd biztos jó lesz a közérzeted! Rohadtul fel tudja nyomni a pumpámat! Azon is hisztizett, hogy miért ünnepek előtt kell menni? Mondta neki a Tibi, hogy azért, hogy a Karácsonyt már melegben és normális körülmények között tölthessük. Komolyan olyan, mint aki nem tud gondolkodni. Amúgy sem tudok kiigazodni rajta, mert folyton panaszkodik, hogy milyen szar nekünk, erre amikor Isten rengeteg segítséggel áld meg bennünket, ő fogja és mindet kiselejtezi. Akkor mit akar?! Tényleg megérdemelné, hogy ne segítsenek. Aki nem hagyja, az megérdemli a sorsát, de akkor ne nyekeregjen fűnek-fának! Azt mondja ma neki a Tibi, hogy nem az ő két szép szeméért segítenek, szóval gondolom már nem is törnék magukat, ha csak ő volna. Az a baj, hogy hiába akarnak nekem segíteni, ha ő mindenbe beletenyerel. -.-
Jól felcseszett többünket is, persze meg volt győződve az igazáról.
Bennem tombolt a tehetetlen düh is, meg a keserűség is és rohadt nehéz volt visszanyelni, de muszáj volt, aztán megmakacsoltam magam, mondván nem leszek miatta rosszul, meg nem hagyom, hogy a depresszió megint a mélybe húzzon, szóval legyűrtem magamba mindent és igyekeztem jókedvű lenni. Nem fogja ezt is elvenni.
Pénteken nézhetjük meg a házat. Kíváncsi vagyok hogyan dönt...
Hulla vagyok. Tegnap is úgy kidőltem, hogy ugyanabban a pózban ébredtem, amilyenben lefeküdtem, pedig híres vagyok az éjszakai fészkelődésről, meg az ötvenszer felébredésről. Holnap is sűrű nap lesz, szóval mára kivonom magamat a forgalomból.

A bejegyzést írta: Arnold91

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: