Vegyes poszt

2023. március 24.

Vissza a naplóhoz

Ugyan nem szoktam az Öcsémről írni, de attól függetlenül gyakran eszembejut. Ma is, mivel névnapja lenne. Hiába volt viszonylag kevés alkalmunk találkozni, azok a találkozások jók voltak, mert attól függetlenül, hogy nem együtt nőttünk fel, jól megértettük egymást. Amennyire megismerhettem, az alapján jó ember volt. Persze csinált baromságokat, koránál fogva is, de alapvetően egy jószívű és intelligens srác volt, aki mindenkivel barátságosan viselkedett. Ugye a húgom kilépett a családból, meg engem is leírt a borderline miatt, ezért is esett jól, hogy mégis lehetett egy testvérem, a Gábor személyében. Persze itt a fogadott Tesóm, de most a vérszerinti testvérekről beszélek. A Gábor mindig jó volt hozzám és ez nyilván kölcsönös volt. Mikor ideengedte 2019-ben az öreg, nagyon örültem és látszólag az Öcsém is boldog volt. Ami közös emlékem van vele, az mind pozitív. Nagyon könnyen eldurran az agyam, ő mégis ritkán érte el, hogy berágjak rá. Mikor idejött lakni, akkor sem sokszor húzott fel, igaz nem is lakott itt sokáig (5 hónapig), hála az öregnek. Azalatt sokat röhögtünk, dumáltunk, végre tartoztam valakihez a családból és ő is ugyanezt mondta, hogy neki is jó. Amikor a fater genyózott, mindig megvédtem és ő is megtette értem, mégha idősebb lévén nem is szorultam rá, de jólesett a gesztus. Nagyon pipa voltam, amikor sírásig kiakasztotta az öreg. Jól emlékszem arra, ahogy mondta a Gábor, hogy csalódott benne. Ugyan vele sem volt állítólag kezesbárány, de nyilván azt remélte, hogy megváltozott. Hiányzik a köl'ök. Könnyezésig tudtunk röhögni, meg válogatott baromságokat összehordani. Kár, hogy nem együtt nőttünk fel. Mindig megosztotta velem mindenét és ez is nyilván kölcsönös volt. Imádta az almalevet és azóta is ő jut róla eszembe. Jóindulatú srác volt. Sosem fogom elfelejteni, hogy mindig ideült az ágyam mellé egy székre, amikor görcsrohamom volt és mivel tudta, hogy eszméletemnél maradok olyankor, beszélt hozzám, pedig azt is tudta, hogy csak foszlányokat fogok fel belőle. Nem én kértem, magától ült ide. Egyszer hallottam, ahogy kérdezte a fatert, hogy ilyenkor szenvedek-e? Tenni nyilván Ő sem tudott semmit, mégis sokat tett azzal, hogy ott volt mellettem. Csak erre volna szükségem az apámtól is. Sokszor az agyamra ment a gitározással, mert jól tudott ugyan játszani, de amikor már vagy egy órája nyomta, vagy épp' új dalt gyakorolt és folyton ugyanazokat a hangokat játszotta, zizegett az agyam. Most bezzeg örülnék, ha kb. az idegszálaimat pengetné megint, de legalább itt lenne! Nem tudom, hogy ha ittmaradhatott volna, akkor most minden másképp' lenne-e? Talán akkor megfogadta volna az intelmeket, talán nem süllyed vissza a mélységbe sem. Dühös vagyok! Talán-talán-talán... már hiába találgatok. Egy dolog vigasztal; testvérekként élhettünk együtt egy kis ideig és jól érezte magát Ő is (ha leszámítom az öreg dolgait). Azért a fater sem mindig genya, volt hogy jól kijöttek, röhögtek. Próbálok töltekezni ezekből az élményekből. Idén lesz 2 éve, hogy elment és azóta sem zuhant rám a dolog, de ettől még hiányzik. Helyette is legurítottam ma egy pohár almalevet a névnapja alkalmából. ;-)

Fater nem ment horgászni, mert későn hozták a székét. Hogy miért az utolsó pillanatban rendelte, az jó kérdés. Végre hozott új gyújtót, sőt, én is kaptam egyet. :-D Persze azért, mert ma is morogtam, hogy kéne, de nincs egyetlen működő sem. Fasza idő van, most már határozottan meleg van kint és végre a Raynaud is kezd szelídülni. A macskabanda is elkezdte levenni a télikabátot, most nem lehet megpuszilni a fejük búbját, mert szőrös lesz az ember szája. Bejött nekik az apró szárított hal, követelik belőle a repetát. :-D Már aki, mert a csapat fele nem kér belőle.

Ma voltam a szokásos péntekenkénti beszélgetésen a pszichodokinál. Eddig simán vettem az üléseket, a mai viszont egy kicsit nehéz volt. Majd ülepszenek a dolgok. Megint felhozta a négyhetes terápiát, hogy rámférne, de mondtam neki, hogy 2 nekifutás sem hozott sok eredményt. Na ja, a magamfajta könnyen kiábrándul, ha csalódik. Azt mondta, hogy ne adjam fel, mert valószínűleg csak jobban meg kell dolgozni engem. Lehetséges, mert kb. a Kínai Nagy Fal van körém épülve. :-D Abban maradtunk, hogy a májusiba jelentkezem, mert az áprilisiba már nem férek be.

A bejegyzést írta: Arnold91