Vékony falak
2016. január 2.
Bezárult ajtók, s ablakok... vékonyak a falak, mik eltakarnak. Nem tudom mitől szenvedek jobban... A kinti hidegtől, mit időnként beengedek az ablakon, a benti melegtől, mit már nem bírok, vagy a hangos szavaktól, mi áthallatszik akarom, nem akarom, a vékony falakon. Ha tehetném minden elégedetlenkedőt egy csokorba gyűjtenék, és kizavarnék egy kicsit, had verje az Isten hidege!... Csak annyi időre, hogy kissé észhez térjenek, végre!
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nem panelben lakom, itt a födémen át hallatszik az alattam lakók dübögése.
Mindenki elégedetlen valamivel, még nem igazán találkoztam elégedett emberrel az elmúlt hatvan évben.
Puszi
Puszi, Ilona
Évikém, hogy megvígasztaljalak, én is laktam társasházban, hasonló zajok kíséretével..De tudod, most, hogy családi házban lakom egyedül, egy csendes utcában, ahol ilyentájt nappal is alig lézeng valaki, este meg teljesen kihalt és sötét, néha szinte vágyom rá, hogy valami emberi hangot halljak..Mert mindig zöldebb a szomszéd kertje...
Puszi, Ilona
Mesélhetnék, de minek, hisz már annyit elmondtam. Fültanúja lenni állandóan valaminek, ami nem rád tartozik. Megszokni nem lehet ...