Virágaim
2013. július 21.
Anyák napjára kaptam őket. Külön-külön. Nincs közösködés.
Sokat mondó a választásuk, szinte sors szerű.
Az egyik törpe rózsát adott, finom pasztell színűt. Tudtam kihívás lesz hosszú távon az életben tartása, mivel egyszer már próbálkoztam vele. Anyukám korábban kiültette a szabad földbe az Övét. Ott szépen megerősödött, virult a szabadtérben. Míg a sírfosztogatók el nem vitték.
Nekem nincs sírkertem, szabad földem, csak néhány balkonládányi helyem. Kihelyeztem a rózsa kaspóját a többi virág láda közé. Szépen kibontotta a bimbóit. Egészen addig jól érezte magát, míg vissza nem kellett költöztetni az előszobába, mivel elkezdték a felújítási munkálatokat a házban.
Ledobta szinte az összes levelét, csupasz ágai kandikáltak ki a cserépből. Nehéz volt megállapítani vajon ez már a vég? Amikor ismét ki raktam a levegőre (nem volt szívem megválni a rózsából lett kórótól), meglepve tapasztaltam pár nap után, hogy apró hajtások tűntek fel a valamikor levelek tövénél.
Gyorsan előrántottam a metszőollóm és visszavágtam a hajtásokig a száraz ágakat. Innentől kezdve egyre csak egyre bontogatta új leveleit. Szépen újra bokrosodott. Napról napra zöldebb. Reménykedve lesem hátha egyszer bimbókat is felfedezek ismét rajta.
A másik Nebáncsvirággal köszöntött. Tele volt szórva színes virággal. Vele is találkoztam már és megtapasztaltam neki a tűző nap halálos.
Úgy döntöttem ő a virágállványon, a szobában kap helyet. Minden reggel meg kell vizsgálnom nem-e száraz a földje, mert látványosan elszomorodik a vízhiánytól. Színes virágok már lehulltak róla, várom, hátha megmutatja nekem ismét Őket.
Tavasszal elmentünk a virágkiállításra és ott elcsábított bennünket egy harangvirág. Gondoltam néha meg kell próbálni valami újat is.
Gyorsan elnyíltak a virágai és napról napra csúnyult. Mivel Őt is be kellett költöztetni egy időre, emiatt a kezeim közé került. Megnyirbáltam, száraz virág száraitól megszabadítottam. Hát nem sok maradt belőle.
Miután ismét kikerült véletlenül más helyet kapott. Ez három hete történt. Öröm most ránézni! Bársonyos, fodros zöld leveleket nevel.
Szomszéd néni minden nyáron megállapítja: hát maga csak oda löttyint egy kis vizet a növényeire és mégis mindig szebbek mint az enyémek, pedig én mennyit locsolgatom Őket.
Ősszel ez hangzik el: jaj már megint, hogy elbánt azokkal a szegény muskátlikkal, ki ne dobja a levágott szárakat, majd én elültetem.
A lakótársak csak kertészlánynak hívnak maguk között. Talán jobban megértem növénykéim, mint fajtársaim?! Hiszem lányaim is virágnyelven mondták el nekem …
-Flower-
Video: youtube.com
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet! Köszönjük a cikket! :)
Pussz,
Tündér