Mindent a szemnek (3.)
Látogatók száma: 634
Kinek öltözünk mi nők?
-Helló Cecill! Hú de pontos valaki! -szólal meg elsőnek Évi és végigmér a hatalmas fekete szemeivel.
"Visszamérem".
-Ma is rendkívüli ahogy kinéz -bosszankodom magamban. Úgy látszik, már megint be próbál előzni a kis ribi.
-Szia Cecill, a főnök még nincs, gyors készítsük össze a jelentést -mondja Ica.
Ica nagyon kedves 40-es csajszi. Tapasztalt és segítőkész. Jó vele együtt dolgozni. (Ja és mellékesen, nem akarja magát meg... a főnökkel.)
-Csajok én kávé nélkül semmit! -jelentem ki határozottan.
-Már le van főzve, csak téged vártunk -szólal meg ismét Ica, egy kedves mosolyt postázva felém.
-Akkor gyerünk, gyorsan hörpintsük fel és induljunk be -mondom.
Kávézás közben megjön Dénes.
-Helló csajok, asztalomon van már a terv?
-Rögtön letisztázzuk Cecillel -mondja Ica rutinból.
-Ok, de siessetek, 10-re jönnek érte a fiúk és viszik ki az önkormányzathoz.
És Dénest már nem is látjuk, bement az irodájába.
(Egy 1,5 szobás kis lakásból lett kialakítva az irodánk. Folyosó, konyharész, vizesblokk, valamint a szobák. Dénesé a fél, mi hármunké az egész szoba.)
9:30-ra kész vagyunk.
Déneshez én viszem be az anyagot. Kellemesen belemerülök a munkába, eszembe nem jut arra gondolni, hogy most kicsit "domborítsak" neki.
10 perc alatt átbeszéljük, amit kellett csinálnunk és én már jövök is ki, mert a fiúk meg közben meg is érkeznek. Ahogy tipegek kifelé, csak annyit érzékelek, hogy a két srác (Zoli és Péter), miközben oldalazva elkerüljük egymást, kiguvadó szemekkel bámulják a lejjebb csúszott (ugye a cipzár véletlen is csúszik...) dekoltázsom.
Az agyam nem itt jár, így ezt nem veszem most bóknak a részükről.
-Sziasztok -köszönök a két ledermedt pasira.
Azok alig tudnak visszaköszönni.
-Szia (kis szünet) Cecill (biztos elfelejtették a nevem) -szól a köszönés -érezhetően- a két mellemnek...
Egy kis mosoly feléjük, és magamban is.
Akkor lehet, mégis jól öltöztem ma. (Köszi a tippeket csajok! Pusszancs Orsolya!)
Ebéd után kettesbe maradunk Évivel.
-Te kis szemét. Rajtad nincs bugyi -mondja a kolléganő, amikor végre magunkra maradunk.
-Mi a baj ezzel? -kérdezem lazán.
-Dénes egész nap a te kis Sharon Stoneos lábátrakásaidat figyelte. (Hm, ezt meg a Babó mondta, gondolom magamban.)
-Én észre se vettem semmit.
-Ne aggódj, ő se látott semmit! Vörösödött is a feje...
-Mert?
-Mert, mert... mindent én láttam -mondja Évi röhögve. Ez a torpedó most félrecsúszott szivi -vigyorog tovább.
-Téged izgattalak a főnök helyett? -kacsintok a kolléganő felé.
Bár ne tettem volna! Jaj!
A cikket írta: cecill
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szeretlek olvasni bár eddig nem volt ennyi időm, most be fogom potolni amit az elmúlt honapokban kihagytam.
Köszönöm MINDENKINEK!
Majd folytatom a sztorim;-)
Nem Tom neked meg külön köszönöm a megtisztelő figyelmed. Sajnos olyan vagyok, amilyen és nem is akarok változni. Imádom ezt az életet!
Pusszancs, Cecill
Bár ne tetted volna???????????
Mégis megtetted, és jól tetted!!!!
grat.
:)
„Pusszancs” Tamás
Harisnyatartó, felette nagyon testhezálló szoknya.... hmmmmm
Kedves Cecill! Nem semmi vagy.....pusz Orsolya
Pusszancs, Cecill